Századok – 1879

Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1

PAULER GYULÁTÓL. 7 templomaiktól1

), a nemzet földmivelővé lett és állandóbb székeket választott magának. Nem ismerjük a fontos változás egyes phasisait; liogy ez azonban csak az új hazában és nem azonnal a honfoglalás után állott be, az bizonyos2

). Tanúlságosak e tekintetben Anonymusnak adatai, melyek szerint, túlnyomó számmal a második nemzedék kezd védett, állandó telepeket — várakat — építeni, mint : Eleud fia Szabolcs, Ond fia Ete, Osád fia Örs úr, Bunger fia Bors, Edemén unokája Pata, Ete fia Eud, Ketel fia Alaptulma3

) ; ámbár e változás — valószínűleg — még későbben állt, be, főkép a köznépnél ; legalább a XIII. századbeli kunok egy sokkal míveltebb társadalomnak közepette, mint a minőt őseink a X. században, a Duna-Tisza mentében találtak, még 40 év múlva is idegenkedtek az állandó megtelepedéstől és nem akartak megválni sátraiktól4). A folytonos, vagy *) »Ut villa, in qua est ecclesia, ab ecclesia loiigius non recedat, quod si recesserit X. pensas persolvat et redeat« Synodus altera habita sub Colomanno Eudliehernél i. h. 374., bol elemi csapásokra, melyek a falut elköltözésre ke'nyszerítik, nem gondolhatunk. Hasonló intézkedés van Szent-László I. 19. (Endlichernél i. li. 329.); a bécsi kéziratban -— Marczali Henrik szíves tudósítása szerint •— e szavaknál »de relicta ecclesia ad alias transiverunt« »ad« helyett »villani« áll. 2) Regino Pertz, M. SS. I. 600 Bölcs Leo két helytt említi a magyarok pusztai — l'ouciciixwç — életmódját (Kollárnál, Amoenitates Históriáé jurisque publici Regni Hungáriáé 22. és 26. 11.) Világosan nomádoknak mondja őket Ibn Dusta is , Hunfalvy Etlmographiája 201. 1., s a mit később, mintegy ellentétben az erdős, vizenyős talajjal említ, hogy van sok gabonatermő földje is országnak:az vagy csak a föld termő képességére, vagy az ottani szlávok által űzött földmivelésre vonatkozliatik ; mint volt bizonyosan a mostani hazában is az ott talált népek közt földinivelés, mielőtt a magyarok is arra adták fejüket, mit számos, már hét-nyolez század óta tősgyökeres magyar vidékek faluinak szláv nevei is bizonyítanak s így a perzsa Írónak tudósítása semmikép sem rontja le a későbbi és közelebb eső görög, német források állítását. 3) Anonymus C. 15. 18. 21. 32. 40. 47. *) V. ö. Az 127 9-iki Articuli Cumanorum-ot Endlichernél i. h, 564. és kk. 11.