Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

82 A MAGYAR MÜTÖRTENETI EMLÉKEK TANnLMÁN YA. nyomta magyar nemzete s állama bélyegét. Mindenesetre ezzel oly életerőt tanúsított évezreden át, nálánál műveltebb oly népek között és felett, melyek azóta mellőle és másutt is részben kivesztek és elenyésztek ; mig nemzetünk legalább fentartotta magát, sőt uralmát, És ha már e bódításaiból egyet-mást veszteni kezdett, és megszűnt rég hódítani is, nekünk, a mint jelenleg magasb öntudatra jutva, ezáltal erősödtünk, nemcsak vissza kell az elveszettet hódítanunk, hanem uj hódításokra kell kiindulnunk, Mert a viszszaszerzésnél még a szellemi téren sem lehet megállnunk, ha haladni akarunk. íme már is, hogy műemlékeinkről megfeledkeztünk, bogy műtörténetünkről mit sem tudtunk, mindjárt bejöttek örökségünkbe idegenek, kik azokat az ötvenes években felfedezni vélték, s azután mindjárt eltulajdonítani is akarták, valamint akkor meghódíthatni vélték nemzetünket, elvehetni szabadságunkat, elnyomni alkotmányunkat és nyelvünket, történetünket s életünket. Azt mondák : hisz ime, ezek mind a mieink. Alkotmányotok, municipiumotok, mondá egy történetíró, egészen hasonlók a középkori némethez. Városaitok s iparotok elemei, ezek már épen németek, mondá a civilisator. Nyelvetek, szólott a philologus, csupa szláv és német szó, vagy ha nem, legalább is minden cultur eleme idegen. Jöttek végre a mütudósok is, és elbámulva a talált műemlékeken, miután úgy sem tudtunk rólok, hogy csak léteznek is vagy érnek-e valamit; a mint ők azokat mindjárt leirták és kiadták, azonnal elmondották egyig, hogy ez meg az közűlök német, s az meg az franczia eredetű. Csak nekünk nem hagytak az egészből semmit, vagy alig egy eredeti nyelvformát és műalakot. És mi mit mondottunk erre ? Szidalmaztuk talán az ellent ? Nem ! — Hogy megvédhessük a miénket, az ő álláspontjára kellett lépnünk. Eltanultuk hát tőle ismét tudományát. Megszereztük e fegyverét. Annak világánál vizsgáltuk sajátunkat, s ezzel megvédhettük azt. Elfogulatlanúl, sőt a méltó hála nemes érzetével elismertük azt, hogy mit mindent szereztünk tőle, a magasb idegen műveltségtől a kezdet óta, keresztény polgárosodásunktól fogva. Szereztük vallásunkat, műveltségünket, állami intézményeink nem egy rész-