Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

IPOLYI ARNOLDTÓL. 83 letét, tudományunkat, művészetünket, sőt még nyelvünk hiányzó számos kifejezéseit is. De mindezt szereztük és nem loptuk. Mienk, sajátunk lett ez. Alkalmaztuk nemzetünk életébe annyira, hogy mi azért nem olvadtunk bele az idegenbe, hanem azt beolvasztottuk sajátunkba. A nemzet élete, ereje, foglalása gyarapítá magát velők. Épen úgy, mint akár a német és franczia szerezte azt a római és keresztény culturából, mely a mint felvette magába a világ más népei műveltségi elemeit, úgy mindannyié és közös lett. Azután, a mint mindegyik nép meghódítá magának ez elemeket, ugy tovább formálta s alkalmazta azokat, többé vagy kevésbé magához, nemzetéhez idomítva. Mindebben a középkor nagy közös uralkodó institutioja az egyház, mindenfelé egyaránt anyailag segédkezett, s igy egyaránt fentartá egységében is nemzetek külön életét. Csakhogy e közt egy és más nemzetnek a szerencse és tehetség többé vagy kevésbbé szolgált és kedvezett, így hódítottunk tehát mi is műveltséget és akar művészetet is magunknak a közös kincsből, de rányomtuk mindjárt erősen nemzetünk bélyegét is. Mindez pedig úgy hiszszük, nem valami henezegő vagy kizárólagos chauvinisticus dicsekvés, hanem csupán természetes felfogása a dolognak. Most tehát csak arról van szó, hogy a mit szereztünk, hogy a mit nemzetünk őseink alkottak : megvédjük-e és megtartsuk-e ? Vagy veszni hagyjuk és odaadjuk talán jószerivel mindenkinek azt, a mire épen jogot vél formálni s igényt hisz tarthatni ; mind ezt nem egy mai felvilágosodott derék philantropunk meg is kisérlené már. Yagy ha mégis megtartjuk és megóvjuk, mint minket illető, ránk maradt örökséget, megelégszünk-e parlag birtokával ? És nem mívelnők-e tovább ? Nem érvényesítenők-e még többi visszaszerzendő és visszaszerezhető igényeinket, tudományban és műveltségben épen úgy, mint politikában és hatalmi állásban ? Azt hiszem, és hitem, hogy hiszik és tartják bizonnyára sokan, hogy ma már talán tovább is mehetnénk. Természetesen kis erőfokozással. Kiindulhatunk felkeresni és felszedni a mi régi jogunk s a mi sajátunk volt, ha mindjárt erősebben kell és megfeszítve is e foglalásokat újra tennünk. E nélkül soha nagy biro-