Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

IPOLYI ARNOLDTÓL. 79 fő teendője, és mi nélkül üres és lelketlen anyag halmozás, vagy rögeszmeüzés lehet az egész, — akkor azt mondják rá, hogy túlmagasra emeljük beesőket,hogy felfokozzuk, áradozunk méltánylásban és dicséretben. Megvalljuk, hogy szivesen látjuk ezt, és nem ok nélkül teszszük magunk is ez utóbbit. Ahol a nagy és dús műemlékek mintegy maguktól szólnak, hol az élénk és bő műtörténet régóta beszél, hol azt a művelt nemzetek érdekeltsége figyelemmel kíséri, ott valóban felesleges s oktalan lehet másodrendű műemlékek leírásában áradozni, s akár az egyszerű monumentális statisztikai felvétel száraz leírásával végezketők, mint erre magunk is egész vidékek műemlékeinek felvételénél példát elsők adtunk. De ahol a lelketlenség azt a kevesebbet is, a mit jobbat alkottunk, nem tudja vagy nem akarja észre venni, elhanyagolja vagy lenézi, ott ezt erőnkhöz képest emelnünk kell, liogy végre szembeötölj ön. És ha máshol és másban nincs alkalmunk, ezeknél kell azt megragadnunk, kogy műtörténetünk kétes kérdései megfejtésével legalább alkalmilag foglalkozzunk, ott is, kol azok sajátlag csak mellékesen lépnek utunkba. De aránylag nem is épen oly nagyon kevés és jelentéktelen ez ; és még kevésbbé czéltalan dolog összeszedve a töredékeket, azokat a nélkülözött kellő világba és összefüggésbe helyezni. Ha mégis nincs sok nagyobb műemlékünk, úgy kell azt is becsülnünk, a mi van, oly gondot kell fordítanunk kicsinyünkre is, mint másutt a boldog gazdagok a legnagyobbra fordíthatnak. Azért,hogy nincsenek világra szóló nagy alkotmányaink, azok a melyekkel bírunk, képezik a mi világunkat. Mert ezek is megfelelnek nemzetünk világszerepének ; s aránylag kisebb hatalmának, műveltségének, befolyásának ; melynek csak oly emlékei, mint a nagy nemzeteknél a nagyobbak. S azok is, épen azért, mint nemzetünk történetének tanúi s emlékei, ép oly gonddal fentartandók, épen úgy művelendők, mint a szerencsésebb nemzetek magasb e nemű alkotásai. Az ellenkező épen annyit jelentene, mintha azt mondanók, hogy Magyarország és története mennyivel jelentéktelenebb, mint Francziaországé, kár tékát érte annyira lelkesednünk, azt fokozva művelnünk s nagyobb magaslatra emelnünk. Az angol, a német, a franczia irodalma, állami