Századok – 1878
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.
36 A MAGYAR MÜTÖRTENETI EMLÉKEK TANnLMÁN YA. tesek által gyakorlott egyházit, a gótot pedig, mint a világiak által gyakorlott polgári és világi (!) építészetet. Mindenki tudja úgy is, hogy épen a gót Ízlésben emelkedtek legnagyobb egyházi emlékeink ; bogy épen ez volt az általános vallásos lelkesedés, az egyházi élet legélénkebb kora, s a gót építészet a vallási s egyházi építkezés legemelkedettebb eszménye. És hogy azt bár a vallás által lelkesedett szabad városok polgársága gyakorolta is, azért még szabadsági eszmékkel és feudalismusi küzdelmekkel nem sok vagy semmi köze sem volt. Az ily régibb franczia szellemes antithesisekben tetszelgő eszméket, jelenleg már a kimulóban lévő avasabb liberalismus sallangjaiul kell tekintenünk és nem a műtörténeti vizsgálat eredményeül. Ily theoriák hasonlók a hírhedt Schneider Eulogius ama liberális tettéhez, midőn a franczia forradalomban a strassburgi dom magas torony csúcsára feltűzte a jacobinus vörös sipkát s indítványba hozta a torony lerontását, nehogy a magasabban kiálló a szabadságnak egyenlőségét sértse. Az oly hypothesiseket a mai vagy holnapi tudat letörli s belőlök ujabb helyesebbeket alkot, hogy a tudomány menetét biztosabban megalapítsa. így vagyunk valóban ezzel is itt. Lépésről-lépésre meghatározhatjuk már jelenleg a gót stil elemeinek fejlődését, kezdve akár abizanti építészet pendentivjei és kúpivei ellensúlyozási rendszerétől, s e szerint már a bizanti Ízlésben, majd erősebben a románban is kifejlett támr end szertől ; vagy akár az ivezet amaz excentricus emeléséből, melyet már az ős népek egyes boltozati motívumain, s az arab építészet csúcs- és patkó ivein találhatunk. De melynek teljes kiképzését csakis az előbb jellímzett támfal és támivvel való combinálása fejlesztette ki. Fokról-fokra kisérhetjük igy tovább a gót csúcsiv Ízlésnek nemcsak már elemeit, de képződése menetét is : valamint az emberi művelődés fejlődésének fokozatai jelenleg már a tudományos vizsgálat előtt nem képezhetnek többé titkot. Ez úton jut e mű» irány is az általa elérhető legmagasabb pontra, melyen azt uj találmánynak nevezik. És beáll vele az uj fordulat, az uj feltalálás, az uj stil vagy izlés. Ez történt itt is a román Ízlésnek a gótba, a félkörívnek a csúcs ivbe való lassú átmenetével, vagy ha Ugy tetszik inkább teljes tökélyesedésével és remeklésével :
