Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

IPOLYI ARNOLDTÓL. 37 3 miután már a román építészet keresztiv támrendszere által a csúcsívet Icivihetővé tette. A csúcsivben e szerint a középkori müirány, a nagy monu­mentális művészet elérte teljes culmiuatióját. Hozzá hasonlót, mely minden művet annyira áthatott, s oly általánossá lett volna, sem előtte az antik, sem utána a renaissance izlés nem volt képes alkotni. E stílben minden megvolt, a mi a lángész nagy concep­tióját s a tökélyes alkotást jellemzi. Az eszme nagyszerűsége, szépsége és magasztossága ; a tervezet merészsége, a számítás és megoldás mathematikai biztossága. Felhasználva az előbbi mű­alkotás legéletrevalóbb, legkifejleszthetőbb elemeit, a támponto­kat, a iám- és ivrendszeri felosztást, elhagyva az üres és felesle­ges élettelen faltömeget, egy teljesen átszervezett, egymást fen­tartó, nélkülözlietlen tagokból álló alkotást és műtestet hozott létre. A columbusi tojás egyszerűn az volt, hogy az addigi épités tömör falai helyet, négy szilárd pontot tűzött ki, melyen tagozva és szervezve felemelte alkotmányát. Tisztán mathematikai és me­chanikai, sterometriai és statikai egy s azonos méretből fej­tette ki műalkotását ; melyet mintegy ellenpontozataiban hangolt össze, mint ez akár a zenei összhangban létesül ; minél fogva a művészet épen igy a zenei accordot és harmóniát az építészet e művészetében is kereshetni és feltalálni véli. A gót építészetben ehhez képest épen ugy az egész terve­zet, valamennyi részlet s még az ékítmény tagozatok is egy alap­eszméből, egy tételből és méretből indulnak ki, s erre vihető vissza, mint a hypothenusa mértani képletére a kathetusok. Egész alkot­mánya ennél fogva oly szervesen van tagozva, hogy jól kivitt pél­dányain nincs egy arasznyi üres, tagozatlan és szervezetlen felesleg faldarab, az alapfalat és az ivezet gerinczeinek töltelék-süvegeit kivéve. Ama száz és százféle díszítmény, melyeket a gót domok virág- és levél-, csipke és arabesk-szerű kőrózsáiban és lángozott alakzataiban, hármas és négyes körívezeteíben (Vierpass), torony­káin, falain, csúcsain, ablakain, erkélyein és fülkéin látunk, a mily játszi ábrándos fantasticus képleteknek tűnnek fel, ugy mind­annyi a körnek szabályos részlete, melynek sugaraiból a körző méretével készült ; s mindannyi e szerint mennyiségtani pontos / számítás által van kiszabva. Es, mint mondók, azután egy ily he-

Next

/
Thumbnails
Contents