Századok – 1878
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.
IPOLYI ARNOLDTÓL. 37 3 miután már a román építészet keresztiv támrendszere által a csúcsívet Icivihetővé tette. A csúcsivben e szerint a középkori müirány, a nagy monumentális művészet elérte teljes culmiuatióját. Hozzá hasonlót, mely minden művet annyira áthatott, s oly általánossá lett volna, sem előtte az antik, sem utána a renaissance izlés nem volt képes alkotni. E stílben minden megvolt, a mi a lángész nagy conceptióját s a tökélyes alkotást jellemzi. Az eszme nagyszerűsége, szépsége és magasztossága ; a tervezet merészsége, a számítás és megoldás mathematikai biztossága. Felhasználva az előbbi műalkotás legéletrevalóbb, legkifejleszthetőbb elemeit, a támpontokat, a iám- és ivrendszeri felosztást, elhagyva az üres és felesleges élettelen faltömeget, egy teljesen átszervezett, egymást fentartó, nélkülözlietlen tagokból álló alkotást és műtestet hozott létre. A columbusi tojás egyszerűn az volt, hogy az addigi épités tömör falai helyet, négy szilárd pontot tűzött ki, melyen tagozva és szervezve felemelte alkotmányát. Tisztán mathematikai és mechanikai, sterometriai és statikai egy s azonos méretből fejtette ki műalkotását ; melyet mintegy ellenpontozataiban hangolt össze, mint ez akár a zenei összhangban létesül ; minél fogva a művészet épen igy a zenei accordot és harmóniát az építészet e művészetében is kereshetni és feltalálni véli. A gót építészetben ehhez képest épen ugy az egész tervezet, valamennyi részlet s még az ékítmény tagozatok is egy alapeszméből, egy tételből és méretből indulnak ki, s erre vihető vissza, mint a hypothenusa mértani képletére a kathetusok. Egész alkotmánya ennél fogva oly szervesen van tagozva, hogy jól kivitt példányain nincs egy arasznyi üres, tagozatlan és szervezetlen felesleg faldarab, az alapfalat és az ivezet gerinczeinek töltelék-süvegeit kivéve. Ama száz és százféle díszítmény, melyeket a gót domok virág- és levél-, csipke és arabesk-szerű kőrózsáiban és lángozott alakzataiban, hármas és négyes körívezeteíben (Vierpass), toronykáin, falain, csúcsain, ablakain, erkélyein és fülkéin látunk, a mily játszi ábrándos fantasticus képleteknek tűnnek fel, ugy mindannyi a körnek szabályos részlete, melynek sugaraiból a körző méretével készült ; s mindannyi e szerint mennyiségtani pontos / számítás által van kiszabva. Es, mint mondók, azután egy ily he-