Századok – 1878
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.
IFOI.YI AUNOLPTÓIj. 9 mely nemzetünk nagy műalkotásait, mtitör t éne ti emlékeit állítja elénk. Kétségtelen, liogy e műemlékek nem csak a régiségtannak, de történelmünknek is egyik kitűnő fejezetét, egyik legszebb lapját, nr'ndenesetre legragyogóbb illustratióját képezik. Ez az, mit ma a tudomány monumentális történetnek nevez. E műemlékek történetünk legnemesebb részét, műveltség- és műtörténetünknek pedig legnagyobb, sőt majdnem egyedüli szakaszát teszik. Mert a nemzetek nagyságának és tehetségének jelzői nem csupán a történelem lapjai; hanem kiválólag a monumentális müvek is ; ama emlékszerű műalkotmányok, melyek magának a történetnek kútforrásaul szolgálnak. A történet még nem beszélt midőn Egyptom pyramisai már égbe mereszték csúcsaikat. Assyria és Babylon műveltségéről alig volna fogalmunk néhány lapnyi kétes és homályos történelmük töredékei nyomán, ha Khorsabad és Ninive, Mossul és Babylon kiásott nagy romfalainak reliefjei nem beszélnék népe nagy hatalmát és művészetét. És Hellas és Róma remek alkotásai is, a Parthenon és Pantheon az Erechteum és Colisseum méltóbb hangon hirdetik népök dicsőségét, mint classicus iróik, Thukydides vagy Livius büszke történetiratai. De még szegényebb hazánknak is, és nemzetünknek vannak századai, valamint a jelenkor más nagy népeinek, melyekből alig vagyunk képesek néhány lapnyi feljegyzést, alig néhány sornyi műveltségtörténeti adatot felmutatni ; mig ugyanazon századokból nagyszerű műemlékek maradtak ránk, melyek az akkori műveltség és művészet, a vallási s állami, a polgári és társadalmi élet állapotára és virágzására teljesebb világot vetnek, mint a krónikák összes sivár feljegyzései. Ismeretes, mi több igaz, az ujabb kor egyik remekirójának ama bizarrnak látszó mondata, hogy a XYI. századig az építészet volt sajátlag az emberiség könyve, melynek kőlapjaiban fejezte ki hitét, eszméit, szükségeit és társadalmi állapotát. És valóban nemcsak a pyramis s az ékiratos falromok, nem csak a metopok domborművei és a propyleumok alakzatai, nemcsak a trapgangok és sziklák runói, de az ormótlan s alaktalan menhir s a dolmen, az őskori kőbalta és bronz celt vagy paelstab hason-