Századok – 1878
Dr. ORTVAY TIVADAR: Pesty a szörényi Bánság tört. - III. 841
842 TÖRTÉNETI IRODAT.OM. tehát az első fejezet czíine is, melyet szerintem helyesebben politikai történetnek kellett volna elnevezni s melynek a kormány és közigazgatás, az alkotmánytörténet és Szörény-vármegyének mint erdélyi résznek története képezték volna alfejezeteit, úgy miként az egyházi történet czimű fejezetnél a róm. kath., a görög-keleti és a karán-sebesi egyházak történetei. Szörénynek mint erdélyi résznek külön fejezet alatti tárgyalását amúgy sem találom igazoltnak és a már letárgyalt anyaggal ilykép összefüggőnek, mert az előrehaladt olvasó újból visszatereltetik az által korábbi időkbe, melyeknek eseményeit már superálta. A kereskedésről szóló fejezet igazabban kereskedés és ipar feliratot nyerhetett volna, miután ebben az iparról és a kézművekről is van szó, melyek, ha a kereskedelemmel szoros összefüggésben vannak is, mégis attól különböző tényezők. Ami különben e fejezetben a kereskedésről mondva van, az tulajdonkép nem Szörény-megye, hanem Karán-Sebes kereskedésére vonatkozik, azt tehát talán illőbb lett volna a II- ik kötetben Karán-Sebes egyediratában elmondani. Legalább öszhangzatos lett volna ez szerző azon eljárásával, melynél fogva Kuszkabánya és Ferdinándsberg jelentékeny fejlettségű, bár újabbkori vasiparát szintén a Il-ik kötetben igéri. Szerző szerint Karán-Sebes és Orsova az egyedüli pontok, melyek kereskedelmi tekintetben némileg figyelmet érdemelnek, de itt nyilván Szörényt is fel kellett volna említeni, mert hogy ez szintén kereskedelmi gyúpont volt, fönnen hirdeti György szerb despotának 1449-ik évi békejavaslata, mely azon helyek közt, hová a török kereskedők áruikkal szabadon jöhettek, Szörényt is felemlíti, ez pedig a monographia keretébe bevétetett. Mint olyan, ki a régészettel is szenvedélyesen foglalkozom el nem hallgathatom azt a megjegyzést, mely szerzőnek történeti kiindulási pontjára vonatkozik. Az újabb hazai és külföldi monographiák terén azt tapasztaljuk, hogy a történeti alap, melyből a történeti elbeszélés kiindul, a régi kor. Salamon, Buda-Pest város monographiájában plane a geologiai korszakokból indúl ki s ezt nyilván nagyon helyesen cselekedte. Mert a geologiai alakulatoktól függött sokféleképen a későbbi culturviszonyok alakulása. A nemzetek és helységek prosperálása sokszorosan van a talaj és az égalj, a természeti viszonyok befolyásától föltételezve, s ezért igen helyesen jegyzi meg Peters, hogy Európában sehol sem függnek szervesebben össze mult és jelen, geologia és história, mint épen Magyarországon. Ezek itt a tények egész sorozatát képezik és egy egységes tudománynyá olvadnak össze. Egy korábbi műveltség is roppant tényezővé válhatott a későbbi históriai alakulatok számára, miként ezt Hellwald a népvándorlási korszak népeinek culturkezdeteiben kimutatja. A nagy római
