Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - III. 791

840 ADALÉK A NAGYVÁRADI LIÉKE TÖRTÉNETÉHEZ, K. Á.-TÓL. készült intézni az ország ellen, Fráter György csak nagy nehezen tudta ajándékokkal elhárítui azt; ha bevárja, az aránylag csekély segedelemtől, melyet Ferdinánd a békepontokhoz híven, a legjobb akarattal küldött: bizony könnyen elfoglalta volna a török Magyarországot, daczára nizzai és váradi békének s a nagy garral kirdetett ligának. Jánosnak, a ki megnősült, csak annyit használt a béke, hogy többé Ferdinánd részéről nem tartott semmitől; nem »comes Scepusieiisis, «nem »vajvoda« s nem is »perversus latro« volt többé neve, hamm mint »roy Jeban«-t> mint testvért, barátot emlegetik. Halála után az ország keleti részeinek gondviselése Fráter György vállaira nehezült; de maga a béke végrehajtatlan maradt. Egy pontja, mely kiköti hogy mig a szepesi herczegség János netán leendő fiának át nem adatik, addig az egész országot sem Ferdinánd sem örökösei ne birhassák — sokáig akadályúl szolgált, Fráter György javában működék azon, hogy e pont teljesedésbe menvén, Erdély s a tiszai részek is Ferdinánd hatalma alá kerüljenek ; midőn orgyilkos kéz kioltá belőle az életet. Az a tőr, melyet a gyilkos a barát szivébe mártott, a nagyváradi békét is érte ; e pillanattól fogva az megsemmisült és megsemmisült vele jó hosszú időre az a remény, hogy a szétszakadt Magyarország egy testben összeforr. — Több, mint háromszáz esztendő folyt le azóta; a kicsiny, szabad, de különállására féltékeny testvérhonban, úgy mint az anyaországban hosszú sora a nemzedékeknek váltotta föl egymást, a magasztos gondolatért véres háborúk, majd fényes eszmeharczok vívattak ; de egy új világnak kell lassankint alakulnia míg létrejött az, amire lia a váradi béke végrehajtatik, szükség sem lesz vala, t. i. az 1848. VH-dik törvényczikk, mely Erdély unióját Magyarországgal kimondja. / KÁROLYI ÁRPÁD.