Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - I. 78

TÖRTÉNETI IRODALOM. »A rumun történetírás.« (Istoria Crittca a Romanilorv,. Parnentulu terrei Komanesci. Volumulu I. Intinderea. Nomenclatura. Actiunea naturel. B. P. Hasdeu. Bucuresci, 1875.) ELSŐ KÖZLEMÉNY. A magyar irodalomnak szemrehányást tehetni, hogy alig veszi figyelembe azon népek irodalmait, különösen történelmi munkájikat, a melyek szorosabb kötelékben vannak Magyarországgal. Azt gondolom, némi hézagot pótolok tehát, ha a rumun történetírást ismertetem. Hasdeu neve ismeretes főkép ezen a téren. »A rumunok kritika kistoriájá«-nak első kötete a második kiadásban van előttem (másik kötetét, talán a háborús mozgalmak miatt, nem kaphattam még). Nemcsak egyesek mind különkülön, mind társaságban egyesülve, hanem a rumun kormány is pártolták és pártolják a munkát ; azt tehát a rumun nemzeti szellemnek hivatalos nyilatkozása gyanánt tekinthetni. Történtek ugyan kifogások is ellene, jelesen Panu G. által a »Convorbiri Litterare«-ben (irodalmi beszélgetések), a miket a maga helyén meg fogok érinteni : de Hasdeu azokat rosz hangnak nevezi az általános helyeslés összhangzásában, s merő tudatlansággal vádolja szerzőjöket. Valóban Hasdeu igen nagy történelmi apparatussal dolgozik, melyet tág körű nyelvismerettel tud érvényesíteni. Azonban a kútfők kiásásával gyűlt omladék el is boríthatja a történelmi valóságot. Hasdeu a munkája előszavában a nemzetek korait az egyes ember élet-koraival hasonlítja össze. »A nemzetek gyermek-kora, iigymond, zajos erő-mutogatással, ifjuságuk barátkozási hajlandósággal, férfi koruk meg nemzetiességgel nyilatkozik.« A rumu-