Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - III. 791

KÁlíOLYI ÁRPÁDTÓL. 823 Perényi Péter János részéről. A kölcsönös üdvözlet után az első kérdés a fegyverszünet ügye volt. A barát és Perényi ezt, mint elengedbetlen föltételt sürgették, annál inkább, mert a két ellenséges sereg kapitányai (Yels és Perényi), mint biztosok együtt voltak a békét tárgyalandók. Yels, miután fölhatalmazása ellenkezőleg szóll ott, eleintén nem akart ráállani, mig a lundi nem capacitálta. Másnap novemb. 30-kán a béketárgyalások helyét és idejét beszélték meg a biztosok. A lundi azt kivánta, hogy Fráter György és Perényi a császár méltósága kedveért jöjjenek Eperjesre ; a barát és társa ez ellen azt veték, hogy ők a császár kedveért örömest mennének Bécsbe is, de mivel nekik királyukkal folytonos érintkezésben kell lenniök, Eperjes pedig messze van : Tokajt, Patakot és Prónát ajánlották. A lundi Patakot választá s az időpont, melyen a tárgyalások megkezdődnek, deczember 20-kára tüzetett ki. Szóba jött aztán a biztosok váradi útja, a szerint a mint Fráter Gy. már Laskynak is mondá, de e kérdésben mitsem határozhattak, részint Yels nyilt vonakodása miatt, részint azért, mert a lundi kijelenté, hogy e kérdésre határozott feleletet még nem adhat. A fegyverszünet okmányát deczember elsején állíták ki, ') érvénye 3-kán kezdődött s a hó végéig tartott, kiterjedt az egész országra, de a dunántúli részek távolságára különös tekintettel. — A rozgonyi összejövetel eredménye e fegyverszünet, az első lépés volt a békére. Részleteibe s abba, hogy mennyi gyanút, bizalmatlanságot kellett kölcsönösen mind a két félnek elfojtania, nem akarok beleereszkedni ; érdemesnek tartom azonban a Rozgonyban Fráter György és a lundi közt lefolyt párbeszédet az orator említett naplója után közölni. Azon a mit Fráter György mond, illetőleg a miként mondja, meglátszik a lundi nivelláló s tetszés szerinti rámát készítő keze, de a mi jellemző benne, az azért annak megmarad. Miután a biztosok megegyeztek abban, hogy a tárgyalások deczember 20-kán Sárospatakon megindulnak : beállott az est s vacsorára kezdtek teríteni ; a kedélyes, jó asztalt szerető núlt mindaddig, míg már föntebb jegyzetben említett levelében bosszúságának szabad folyást engedett. *) Egykorú másolata a Hungaricák közt.