Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - III. 791

KÁlíOLYI ÁRPÁDTÓL. 819 mellett kérve kéri bátyját : ba közte s a franczia király közt békére kerül majdan a dolog, vegye föl a békepontok közé azt is, bogy a franczia király köteleztessék segélyt küldeni a török ellen s másodszor, mivel János makacskodásának, mint országvilág előtt tudva van, épen Ferencz az oka, kényszerítse Károly a franczia királyt, bogy János ellen is adjon Ferdinándnak badi vagy pénzbeli segedelmet, a melylyel Zápolyát eszére téríthesse *). E közben a császári orator már harmadszor jött Magyarországba a békét tárgyalni s pedig, hogy szavainak nagyobb nyomatéka legyen, Yels táborában szállott meg. Mióta Matusnai Bécsben járt, Katzianer veresége kétségtelenül lehűté a békepárt vérmes reményeit s a háborúpárt János udvarában jobban-jobban felüté szarvait. Ferdinánd s a lundi ezt jól tudták, erre most számítottak. Kevés kilátással fogtak a tárgyalásokhoz s az orátor inkább gépiesen, minta régi energiával tette azt, a mit tett. November közepén érkezett meg Yels varaunói táborába ; megérkeztéről most már nem Frangepánt, nem Brodaricsot, hanem az új Perényit s a régi Fráter Györgyöt tudósítá, elküldvén nekik a salvus conductust. Mert a váczi s a kalocsai egyidőre viszszavonultak, befolyásosabb s hatalmasabb egyéneknek engedvén át békebiztosi szerepöket. Mig Perényi, mint a lundi tudósít, az orator megjöttének hirét őszinte örömmel fogadta, addig Fráter György kimérten, hidegen válaszolt,2) s ez oly nagy hatást gyakorolt az oratorra, hogy nem késett Ferdinándnak tudtára adni, miszerint a békéhez nagyon kevés a reménye. Szerencse, tement entant que ledict vayvoda y ait le moindre vouloirdu monde... stb. 1537. nov. 3. (de másik levél). *) . . . . secondement, monseigneur, pour ce qu'il est tout notoire que ieelluy sieur le roy de France ne soit estre petite cause de l'obstination du vayvoda en ses mauuaises voulentez, lequel aussi postposant et desestimant le plus que debuoir en quoy me suis mis pour paruenir a quelque traicte auce luy, continue tousjours en sa dicte obstination, il me semble, monseigneur, très conuenable que cest article ne soit oblie oudiet traicte, affin que s'il est possible obtenir dudict sieur roy de France quelque aide pecuniaire ou de gens de guerre qu'il pourra faire payer pour contraindre ledict vayvoda de venir a la raison .... stb. A levél novemb. 3-ka után kelt, de dcczember 20-ka előtt. (Belg.) 2) A lundi levele 1537. nov. 26.