Századok – 1878

ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyar nemzeti történetírás kezdete. Székely István krónikája 767

ZSILINSZKY MIIIÁLYTÓL. 781 történetnek mindazon jeleneteit, melyek a bibliában oly megrázó színekkel vannak festve. S ez még nem volt minden. A történetírásnak volt még egy külön ága, melyet elég legyen itt csak említeni, t. i. a szentek életéről szóló legendák, roppant nagy mennyiségben forogtak a magyar nép között már a XV. században.De ezeknek értéke a XVl. század folytán alább szállott. A dolog természete és a koreszmék fejlődése hozta magával, hogy a szentek csodatételei iránti tisztelet lassanként csökkent ; valamint azt is, hogy a költészeti és történeti tárgyak felfogásában észrevétlenül nagy változás állott be. A történelmi érzék és a kritikai szellem erősbülésével a költészet elválik a történelemtől ; a verses forma lassankint csakis a költői darabokra szorúl, mig a történelmi száraz tények egyszerűbb folyékonyabb alakot keresnek. A tudományos téren idáig csaknem kizárólagos uralmat gyakorlott latin előadási formát a XVI. század közepe táján már a magyar kezdi felváltogatni. Megszületik a prózai alakú magyar történetírás, melynek nemcsak nyelve és hangja, hanem egész szelleme elüt a középkori történetírás szellemétől. IV. A középkori gondolkodásmódnak megváltoztatására kétségen kívül legnagyobb befolyással volt a régi remekírók és művészek tanulmányozásának újonnan fölélesztése, s általában a kutatási és bírálati szellem meghonosúlása. Ez képezte mintegy előfutárát, bevezetését azon nagyszerű szellemi forradalomnak, melyet a reformatio neve alatt ösmerünk. A XV. századbeli irodalmi és művészeti megújhodás —renaissance — és a XVI. századi reformatio szoros összefüggésben állanak egymással. Mind a kettő az emberi szellem magasabb törekvéseinek kifolyása ; eredetileg mind a kettő csak csex) Egész gyűjtemények maradtak fel, melyek cs:ik újabb időben bocsáttatnak napfényre. Csak az Eidy-Codex 99. szentnek életét foglalja magában. V. ö. Magyar nyelv, emlékek. Budp.