Századok – 1878

ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyar nemzeti történetírás kezdete. Székely István krónikája 767

ZSILINSZKY MIIIÁLYTÓL. 773 Muhamed által a Száva mellett építtetett Szabács váráuak 1476-ban történt bevételét beszéli el, éspedig kellő történelmi hűséggel, szószaporítás nélküli tömörséggel és könnyű elbeszélő folyékonysággal. Tartalmára nézve egészben véve megegyez azon előadással, melyet gróf Teleki József a Hunyadiak korában Curaeus után közöl *) ; de a mellett oly részleteket is mond, melyekről a történetírók idáig mit sem tudtak. Ilyen például Ali bég megérkezése, a dob és trombita szereplése, a török ifjú kiszökése és Yárdai Simon elesése. A vár megvételének módját is eltérőleg adja elő az eddig ismert kútfőktől, amennyiben az eddigi előadás szerint rohammal vétetik be, itt pedig feladatik a vár. A 150 sorból álló költemény úgy látszik még hosszabb volt; legalább az elején »a fentebb mondott« Kinizsi Pálra való hivatkozás ezt bizonyítja.2

) Hogy több ily emlékünk nem maradt fönn e korból, s hogy a Mátyás halála utáni időszakból is csak Both János veszedelméről és Beriszló Péter tetteiről maradtak fönn némi töredékek, annak okait az akkori politikai és társadalmi viszonyokban kell keresnünk. A politikai események oly rendkívül gyors változásokat idéztek elő, annyi új meg új megénekelni való tárgyat szolgáltattak, hogy az újdonság színével bíró ujabb dal rendesen elfeledteté a régiebbeket. Amily rögtön keletkeztek ugyanis a legváratlanabb események, ép oly rögtön zendűltek meg a róluk szóló énekek is ; de ép oly rögtön szűnt is meg azok érdeke, mihelyt ujabb tettek hírének lelkesítő befolyása kezdett hatni a kedélyekre. Nem csoda, hogy a németekkel, a csehekkel és a törökökkel folytatott s többnyire diadalmas harczok Mátyás korában elfeledtették a néppel a régibb dalokat ; mert a jelenkor ha-Huny. Kora. IV. köt. 441. s k. 1. 2) Ezen nevezetes történeti éneket Thaly Kálmán fedezte föl és ösmertette mog a világgal a „Századok" 1872-ki évfolyamában. Eredeti szövege a magy. nemzeti muzeum könyvtárában őiiztetik, hová a M. Tört. Társulat 1871-ki unghi kirándulása alkalmából a Csicsery-család levéltárából jutott. Nyelvészeti szempontból többen írtak róla, u. m. : Géresi Kálmán a »Századok«-ban, Fogarassi János és Szilády Áron a Nyelvőrben 1872. Ez utóbbi a Régi magy. költőkben 285—300. 1.