Századok – 1878
KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - II. 687
KÁROLYI ÁRL'ÁDTÓL. 725 mint »messziről mutatá« a restitutióról emlékezet sem történt. Ura szándékát e tárgyban kitudandó, megígérte Brodarics, hogy a királyi titkárt Tamás egri kanonokot Zápolyáboz küldi x ) — addig pedig míg ez visszatér, a béketárgyalásokat folytatják ugyan, de természetesen, minthogy a lundi által kitűzött alapföltétel felől bizonytalanságban voltak, nem kötelező erővel. Egy másik pont, Brodarics utasításában, Zápolya örökjavainak visszaadását sürgeté Ferdinándtól. Oly kérés, mely már a mult évi alkudozásoknál is épen a legnagyobb nehézséget okozta-Erre az orator készen volt s azon föltétel alatt meg is igérte, ha János meg Erdélyt bocsátja Ferdinánd kezére. Kétségtelenül drága ár, melyre Brodarics rá nem állhatott. Egy további pont a lundi utasításában azt hagyta meg ennek : igyekezzék kivinni Jánosnál, miszerint béke esetére az egész országban egyedül Ferdinánd legyen jogosítva országgyűlést hirdetni. Ez a pont magának az oratornak is föltűnt s nem is titkolta, hogy nincs reménye valósítására, ha az ország oly nagy része János kezében marad. Az látszik énnekem középútnak — írja az orator Ferdinándhoz — hogy vagy kiki a maga alattvalóit hívja össze, vagy hogy a közösen választandó nádor mind a két király nevében hirdesse ki az országgyűlést. Kérek fölségedtől erre nézve fölvilágosítást.2) — Erről, valamint egy másik kivánság helytelenségéről bizonyosan Brodarics győzte meg a lundit. Ferdinánd t. i. azt kötötte ki béke esetére, hogy János *) Erre vonatkoznak Ferdinánd következő, Mária királynéhoz intézett sorai (153 7. jun. 28.) de l'archeuesque de Lundeny a eu nonuelles que a coinancie1 a traiter; mais il a falu que l'on enuoia vng secretaire vers le vaivode pour auoeir resolucion de aucuns articles stb. V. ö. Tört. Zsebk. 48. lap. 1. jegyzet. 2) In Mtl s V. instructione positus est uuus articulus, quod Rachus sit per solam Mte m V. in toto regno proclamandus et indicendus. Vereor ne hoc nunc impetrari possit, si tanta regni pars permausura sit in minibus Joanuis ; tentabo nichilominus extrema. Sed hoc mihi videretur medium, inodo aliter fieri non poterit, quod quisque suos sobditos vocarçt, aut quod palatínus regni qui a regni proceribus et nobilibus utriusque partis eligi debet, nomine et mandato utriusque regis huiusmodi Rachus indiceret. Peto super hoc articulo Mtis V. declarationem, — A lundi Ferdinándhoz. 1537. jun. 10. (Hung.)
