Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - II. 687

KÁROLYIÁKPÁÜTÓL. 72Í tói, kezdjen az orator lassankint, mintegy általok kérve a tárgyalásokhoz a számára adott utasítás alapján. x) E levélből, melylyel Ferdinánd instructióját kisérte, világosan kilátszik, hogy az »uti possidetis« elve, a mely alapon később a nagyváradi béke létrejött, épen nem szolgált a most megkezdett tárgyalások básisáúl. Nem csak a régi, mult évi föltételek nem voltak kielégítők Ferdinándra nézve, hanem újakat, még kedvezőbbeket törekedett elérni — s itt gyökerezik annak az oka, a miért ez újonnan fölvett tárgyalások később eredmény nélkül multak el. Egy nagy lépés mindazáltal történt a béke felé, az által, hogy mint az alkudozások folyamából kitűnik, nagy valószínűség szerint Ferdinánd végső esetre nemcsak a királyi czím birtokában szándékozott Zápolyát meghagyni ; de elismerte volna, szűk birtokon, társkirályúl is, kétségtelen, hogy Ferdinánd ez alliatározására Károly császár volt döntő befolyással s a titkárnak, ki a praeliminarék tervét János részéről megvitte, frissiben kellett jönnie, míg Ferdinánd a császár ama levelének, melyet föntebb közöltem, közvetlen hatása alatt állott. Maga az instructio hiányosan jutott ránk ; csak a hosszú bevezetést ismerjük, a pontozatok még eddig valahol lappanganak ;2

) úgy hogy a határt, a meddig a lundi érseknek ezen utasítás alapján menni lehetett, nem körvonalozhatjuk. Részletesen . . . . tum demum paulatim quasi invita ad causam iuxta instructionem nostram sese demittere et tract itum dextro marte auspicandum curabit. . . . U. o. 2) Az instructiónak, (mely 153 7. máj. 28-kán kelt Prágában) bevezetése két fogalmazványban is megvan a bécsi titk. levéltárban ; a pontozatok külön fogalmaztatván, azóta veszendőbe mentek. Igyekeztem a liol lehetett nyomába járni ; de nem akadtam rá. Kerestem a bécsi udv. kamarai levéltárban, a hadi levéltárban, az osztrák belügyministeriumban őrzött egyesült osztrák-cseh udvari cancelláriai levéltárban. Hogy a prágai tartományi levéltárban nincs, arról Gindely tanár úr, ki egyszersmind a tart. levéltár főnöke, biztosított. — Mivel Károly Császárral az instructiót közölték s ez egy levelében helyesli azt, legnagyobb reményem volt a simancasi levéltárban föltalálhatni (pl. Gayangos említett jegyzete nyomán) : de onnan azt a választ kaptam, hogy csak az 1534—35. évből bírnak másolatban egy a lundi számára írott instructiót. 49*