Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - I. 46

( BOTKA TIVADARTÓÍi. 65 kielégítő felelet. Érjük be hát azzal, hogy a X. és utána következő századokban az volt az arabok Baskiriája, melyet nagy Magyarországnak tartunk, s a mi főbb, hogy azt magyarul beszélő nép lakta, kiket az arabok baskireknek szoktak volt nevezni. Ezen azonosság tudatában az arab írók, milyen a X. századi Ibn-Haukal, a XII. századi Edrizi, a XIII. századi Jakut, a XIV. századi Abulfeda, mint más helyen látni fogjuk, a dunai Magyarországot is Baskiriának, népét pedig baskireknek nézték. *) De ebben, mi valóban feltűnő, sem keleten, sem nyugoton utánzásra nem találtak. A magyar Onomastieou tárgyalásánál első hely illetné a nemzet saját nevét: a magyar nevet, ha annak eredetét, értelmétszóval történetét előadni képesek volnánk, de mivel ezekről alig tudunk többet a semminél, azért azt utoljára hagytam. A mi eddig erről honi és külföldi íróktól mondva van, az a meddő liypothesisek sorába való. Egy ilyen külföldi szorgalmas író , kire némely hazánkfiai sokat adnak, a finn-altai népek neveit két osztályba teszi, a mennyiben azok vagy a föld, vagy a víz embereit jelentik. Az elsők közé szerinte nem számítandó a magyar faj neve is. így folytatja tovább : hogy a »ma-ger« szóban biztosan felismerhető a föld emberek neve s értelme, mert a vogul »Eär« ember, a magyar »gyer-m-ek« szóban van visszaadva, »ma« pedig a nyelvek körében igen elterjedett szó, föld vagy tartomány, vagy ország jelentéssel. Az is, úgymond, feltehető, hogy a magyarok magokat eleinte »Ugreknek -, nevezték, a mely szóban a »gar« ember rejlik, mert Constantinból tudva van, hogy a »megeri« név a hét nemzetségek egyikének neve, melyből Árpád s utódi származtak. Ennek emelkedő tekintélye lehetett oka, hogy a közönségessé vált »megeri« név, a régibb unger nevet kiszorította s helyette amazt közönségessé tette, míg a szomszéd külföldiek a régi unger névhez ragaszkodtak. Hajlandó tovább tudós írónk feltenni, hogy a »Badschgird« (sic) csak mellékes alakja a magyar névnek. Ekép szerinte az El-Bachi írónál a pannoni magya!) Jerney Tudom. Tár. 1844. 158, 164. D'Ohnson, Jaubert, Frähcr munkái után. Tud. Tár. 1842, 81. Hammer-Purgstall, illetőleg Rei naudnál is bizonyító adatok lelhetők. Századok. 1878. 5