Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - I. 46

66 MILÎ.ENARIDM. rok neve »Boschdschard«, (Basgard) Masudinál »Baschkird« kazwinininél »Baschhirek.« — De Ibn - Dustánál és El - Bekrinél már előjő a »Modschar« és »Modschgarie« név, mely szóalak közel jár a Badschgardhoz. Eddig vannak Rössler nézetei.x) Ezen adatok csak kis részben voltak tudva s még kisebben felhasználva honi íróink által. Pray ugyan Abulfedának régibb, egyes országokra vonatkozó munkáji után a »Modzsgar« név arab divatáról tudomással birt, mint az 1801-kiHist. Peg. Hung, munkájában olvasható, de arra semmi súlyt nem helyezett. Hammez-Purgstall tudós internuncius érdeme, hogy 1841-én a magyar Académiát Reinaud s társa által 1834— 1840-ben Párisban kiadott Abulfedára s különösen ennek a magyarokat érdeklő szövegére figyelmezteté, mely szerint a magyarok saját nemzeti neve »Modzsgar« szóalakban a kelet népei, jelesen a tudományos miveltség nagy fokán álló araboknál divatos volt.2) Ázsiai népeknél, arabok, perzsák, törököknél nemzetségi nevünk az ottani nyelvek sajátsága szerint »Madzsar« kiejtéssel, országunk pedig »Madzsaritstan« alakban régtől fogva mostanig folytonos használatban van. De ezen eredeti népnevünk, ha tán tudva is volt, a latinos világ s a nyugot-európai népek előtt, gyakorlatba nem vétetett. S alig hibázunk, ha feltesszük, hogy arra csak akkor adódott alkalom, mikor a magyar nyelvet a közelmúlt XVIII. századi külföldi tudósok figyelmükre méltaták s abban a magyar népnévre akadtak. Elsők hihetőleg a németek valának, kik az ungereket »Madjaren« névvel jelelék. Legnagyobb gúnyolónk Schlötzernek is jó része van abban, hogy a germán tudósok a »Madjaren« szóval megbarátkoztak. Ellenünk írt munkáiban fölös számmal használja azt. A magyarok eddig elsorolt s hihetőleg tudtunkon kívül még több a keleten elhalt népnevei, kettőt kivéve, úgymint az iingert változataival és a magyart, mind elenyésztek. Ha ennek okát keressük, legvalószínűbben az a szövetkezés és generalisata szellemében megtalálható ; mikep az más sok ágra és fajra terjedett nagy nemzetnél is a középkorban feltűnően jelentkezik. *) Roman. Stud. 158, 159, követi a Miigy. Ethnogr. is 403 1. 2) Jerney Tud. Tár. 1842. p 81 —100.