Századok – 1878

BUNYITAY VINCZE: A váradi káptalan legyilkoltatásának hagyománya 577

KÜLÖNFÉLÉK. 579 Hol van itt legyilkolásról, vagy a jól gyanított engedetlenség esetére csak halállal való fenyegetésről is szó? S ha a káptalan mégis legyilkoltatott volna, a szebeni gyűlés a most idézett tordai végzésnek ilyetén kijátszását, sőt véres megfertőztetését nem az egyszerű megrontattanak« szóval üti el ; hanem az ellen már csak saját becsülete végett is legalább tiltakozott volna a világ előtt, mint tiltakozott nem sokkal később Báthori Gábor fejedelem meggyilkoltatása alkalmával.1) Mi Gauhe munkáját illeti.2

) abban (nem mint Keresztury idézi, 355 — hanem 1355. lapon) közölve van az 1621-ben füleki fogságában elhalt Rédci Ferencznek életrajza ; de ott arról, hogy ezen Rédei valaha váradi prépost lett volna, vagy hogy prépost korában, avagy bármikor a váradi káptalan legyilkoltatott volna : ejy árva szó sincs. Végre Ödönffy Zsuzsánna, özvegy Tabódy Mihálynénak báró Luzsinszky István, mint váradi püspök, s a váradi pálosok ellen indított s 1734—1741) közt a királyi táblán fol>t birtokpörében sok helyen előfordul ugyan az »exterminium Episcopatas et Capituli Varadiensis« kifejezés, s a pör-iratok 28-ik lapjához N ro 1. alatt melléklet is van csatolva : de valamint e melléklet csupán az idézett tordai és szebeni végzések puszta másolata, ugy a káptalan legyilkoltatása az egész pörben egy szóval sem említtetik. Mert hogy az idézett »exterminium« szó nem személyi, hanem tárgyi kivégezést jelent, azaz hogy csupán a káptalannak eltörlését s nem egyszersmind a kanonokok legyilkoltatását jelzi : kétségtelenné teszi az, hogy a káptalan mellett mindenütt ott említtetik a püspökség is, mely szintén csak eltöröltetett, s hogy ugyanazon pörnek 20 — 24. 31. 32. 33. 35 stb. lapjain határozottan »eiectio, sublatio, elimmatio Capituli Varadiensis« kifejezések fordulnak elő, mik semmi esetre sem volnának ott, nem lehetnének, ha a föntebbi »exterminium« szó személyes megöletést jelentene.3) Sőt életben maradásuknak csaknem határozott nyomát találjuk a pálosoknak a múlt század elején kelt irataiban, hol egyebek közt említtetik, hogy ámbár a kérdéses korban Bihar vármegyének egyházi testületei száműzettek, később mégis visszaállíttattak.4

) *) Szalárdi János : Siralmas krónika. Ujabb nemzeti könyvtár. 28. 1. 2) Historisches Helden — und Heldinnen-lexicon. (Lipcse 1716.) 3) Országos levéltár: táblai perek 4 —1109. sz. a. *) »In persona etiamsi fuissent exules, dei benignitas una cum