Századok – 1878

BUNYITAY VINCZE: A váradi káptalan legyilkoltatásának hagyománya 577

580 KÜLÖNFÉLÉK. Tehát Kereszturynak egész indokolása gyönge, ennélfogva el sem fogadható ; térjünk azért át előadásának forrására, a hagyományra. A tordai országgyűlés, mint láttuk, 4 heti gondolkozási időt adott a váradi káptalannak Épen 4 hét múlva april 7-ére esett 15GG-ban virágvasárnapja. A káptalan ama végzést természetesen ignorálta, s mintha semmisem történt volna, tartá a virágvasárnapi körmenetet. Hanem az erdélyi kormány sem aludt : valamely megbízottja csak a kitűzött határidő utolsó napját, a virágvasárnapot várta, s midőn látá, hogy a káptalan az ország nyilvános végzése előtt meg nem hajol, nyilvánosan a körmenet alkalmával követelt annak engedelmességet. A káptalan, minthogy évszázadokat látott jogaiból készültek kiforgatni, természetesen tiltakozék, talán ki is jelenté, hogy csak az erőszaknak fog engedni : a világi hatalom tehát erőszakhoz nyúlt ; ebből zavar^ lárma támadt, a búcsujárók szétfutának, s egyne'melyik ijedtében azt hiresztelé, mint rendesen történni szokott, nagyítva a dolgot, hogy ölik, gyilkolják a káptalanbeli urakat. Akadt alkalmasint olyan is, ki állítá, hogy szemeivel látta, mint vágták, konczolák őket. E hír aztán a borzalmas iránt különben is fogékony nép képzeletében gyökeret vert, s onnét csakis azáltal lett volna kiírtható, lia a káptalan tagjait előbbeni helyeiken, a templomban vagy házaikban ismét láthatta volna. De ez többé nem történt, nem azért, mintha csakugyan legyilkoltattak volna, hanem mert sem hitüket megtagadni, sem ősi birtokukból önkényt kimenni nem akarván, — erőszakkal »igazíttattak ki ő felsége birodalmából.« Ennyire reducálandó mindenesetre Keresztury hagyománya, mely hagyomány különben is csak a levegőben függ, történeti alappal nem bír, mert ámbár történeti forrásaink a XVI-ik század eseményeire nézve gazdagok, egyházi ügyeket illetőleg pedig a legjobban értesültek : mindemellett e forrásokban azon eseménynek, melyről az állítólagos hagyomány szól, legkisebb nyoma sincs. A virágvasárnapi vérengzés Váradon állítólag april 7-én történt. Ugyanazon hó 23-án nyittatott meg Nagy-Szombatban az esztergomi főmegye zsinata, és e zsinat aktái mitsem tudnak ama hajmeresztő ese-reliquis fidei divinae assertoribus eosdem patriae restituit.« Kincstári levéltár : Acta Paulinorum. Convent de Nagyfalu. Supplement.