Századok – 1878

BOLGÁR MIHÁLY: Kremer: „Culturgeschichte des Orients” ism. 566

568 TÖRTICNETI [RODALOM. rend és annak élete, a nép jelleme ; kereskedés és ipar ; költészet, tudomány és irodalom, s végül : az elsűlyedés okai. Azután van a név- és tárgymutató a-b-cz-rendben, a mi minden nagyobb munka kezelését fölötte megkönnyíti. Bár többen követnék e példát ! n. Az érintett czímekben bű képe foglaltatik az arab nép múltjának ; amire a helyes tájékozódás tekintetéből is szükségünk van napjainkban, midőn arab, perzsa, török, tatár nevek között nehéz eligazodni annak, aki a keleti népek történetével bővebben nem foglalkozott. S hogy tudós szerzőnket megszólaltassuk : »a mostani viszonyok nyomása alatt könnyen tévútra ragadtatunk az egykori keleti állapotok megítélésénél ; miután éppen azon mohammedán népek valának az előrekaladás és fölvilágosodás zászlókordozói és csodálatraméltó szellemi munkásai, melyeknek kétes jövőjéről jelenleg oly nyugtalanító aggodalmak uralkodnak. A czivilisatió akkori székhelyét keleten üté föl. Bagdad nem csupán politikai tekintetben vala egy messzeterjedő birodalom fővárosa ; hanem egyszersmind minden tudományos mozgalom gyúpontját képezte. A legnagyobb buzgalom és lángoló lelkesedéssel olvasák Aristotelest és Platót ; a mennyiségtan és csillagászat körüli tudományos törekvések Euklidesre és Ptolomeusra támaszkodának. A gyógytudomány érdekében a természet titkait Hippokrates és Galenus kezelése mellett fürkészték. A régi iratok nyomán szilárdúl dolgoztak tovább, s az emberiséget új felfödözésekkel gazdagították. Azonban az élénk sürgés-forgás nem csupán az exact tudományok körül vala tapasztalható ; a bölcsészet, jog és politika kasonló művelőkre talált. Az állam lényege és életföladatairól politikai rendszereket, jogi elméleteket állítanak föl, melyek jelentőségükben a középkor többi népeit fölülmúlták. Már nyolcz századdal előbb hatalmas gondolatok nyilvánultak, melyek Európában csak az utóbbi századokban törtek utat maguknak. Elég csupán a rationalista Abu Hâsckim (megh. Kr. u. 933 = Hegira 321. évben) szavait emlékezetbe hozni: »A tudós első föltétele a kétség.« Nem rejlik-e e mondatban csirája a tudományos kutatásoknak? ellentétben az izlam absolut tekintélyével, mely minden értelmi független tevékenységet elnyom. Bagdadban a jogi iskola ilyen alaptörvényeket állított föl : nem érvényes olyan törvényszéki tanúság, mely erőszakkal csikartatik ki ; egyátalában senkit csupán gyanúból szabadságától nem lehet megfosztani ; a nem mohammedánnak, vagy rabszolgának élete annyi ér-