Századok – 1878
BOLGÁR MIHÁLY: Kremer: „Culturgeschichte des Orients” ism. 566
TÖRTÉNETI IRODALOM. 569 tékkel bír, mint az igazhívőé vagy szabadé. Vitatkoztak ily kérdések fölött : vajon a nő bírói tisztet, a nem mobammedanok állami hivatalt viselhetnek-e ? s nem hiányzottak igenlő szavazatok. Feltűnő, hogy mindenben, ami azon tudós körből származék, meglepő humánus szellem uralkodik. A modern világ emberbarátja nemesebb lelkesedéssel alig bírná az eunuchokkal űzött gyalázatos embervásárt megbélyegezni, mint K. u. IX. században bizonyos arab író tevé. A törvénytudósok még azt is akarták, hogy az állatkínzás ellen a felsőbbség rendszabályokról gondoskodjék. A jogi téren, a pénzügyi kezelésre vonatkozólag egy magasabb műveltségi mozgalom bámulatos nyomaira találunk. Az egész birodalom számára, az akkori viszonyoknak megfelelő, tökéletességben felötlő adótörvények voltak fölállítva. A legtávolabb eső tartományokat jól rendezett postahálózat köté össze. A közbenső vámok szigorúan tiltattak ; a községi segélypénztárakból nemcsak hazai szegények, hanem vagyon nélküli idegenek is részesültek, sőt rabszolgák szabadokká tétettek, ami által az egész mohammedán világ egy jótékony intézetté vált. Igaz, hogy ama nagyszerű intézményt nemsokára önző hatalmasok saját czéljaikra kizsákmányolták; de bármily rövid ideig tartott megvalósítása, azért az izlamnak maradandó dicsőségére szolgált. A különféle mohammedán országok között legszabadabb költözködés uralkodott. A. Mekkába zarándoklás, s a tudományok művelése, a mindenütt virágzó főiskolák és akadémiák között élénk eszmecserét hozott létre, s megkönnyíté a kölcsönös szellemi ösztönt. Azonban sajnos, hogy azon értelmi áramlat kiválólag a középosztályt s kitűnőleg csak a városi lakosokat hatotta át ; de az udvarnál és kormánykörökben nem érvényesült. A keleti despotismus ólomsúlyával nehezedett a kalifák palotáira, hol csupán egy törvény : a mindenható úr és kegyencznői szeszélye uralkodott. Találkoztak ugyan kivételképen uralkodók, kik a korszellemnek hódolva, czéltudatosan vagy öntudatlanúl is a tudományos törekvé seket pártolták ; de némelyek, például az Abassidák közül határo zottan nerói jellemmel bírtak. S az önkényuralom nyomása csa k azért vala még kevésbbé érezhető : mert a byzanti kormányzási apparatus szolgálatukra még nem állott. A közigazgatás majdnem kizárólag községi önkormányzaton nyugodva, saját ügyeik intézésében a legnagyobb cselekvési tért engedte. A csekélyszámú kormányhivatalok gondosan valának szabályozva, s különösen a bíróságok kötelességeit és jogait a Bagdadban virágzó jogiskola legpontosabban meghatározá; a különböző hatóságok illetőségei, nevezetesen a bírói és közigazgatásié : legszigorúbban voltak egymástól elkülönítve. A kormányhivatalokban 38*