Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Pest-Megye monographiája Galgóczy K. ism. 552

TÖRTÉNETI IRODALOM. 557 pusztult. — Hogy mindez csak szájhagyomány volna, szerző nem mondja; ha pedig nem az, úgy kértük volna a kútforrást, melyből mindezt merítette. — Ezután a lakosszám és más gazdászati adatokra térvén át, ismét előveszi a történelmet. Először is az 1848. april 6-i híres isaszeghi csatát, melyet az I-ső köt. 235. lapján részletesen leírt, említi fel; s azután igy folytatja: »de a régi időkben is történt már itt nagy ütközet. Az úgynevezett katonaparlagi hegyen számtalan dombocska van, tele embercsonttal. Fehér Gy. Cod. dipl. szerint 1259-ben IV. Béla uralkodása alatt István if. királynak volt itt Henrik nádor ellen győztes nagy ütközete (Cod. Dipl. IV. vol. III. 408. 1.) Ezzel be van végezve Isaszegh. Mint több más helyen, úgy itt is szerző előadásában nincs rendszeresség; beszéli először legrégibb okmányokról, azután a török világról, majd a mai lakosokról, házakról, fogadóról, pusztákról, tagosításról, szőlőhegyről, kaszállókról, patakmalmokról, ezután az 1848-ki, legutoljára az 1259-ki csatákról; a török világra vonatkozó előadása forrásáról teljesen hallgat, míg 1259-nél Fejér Gy. munkájának még lapszámát is megjelöli, meglehet, hogy Ferenczy nyomán. Vegyük sorra fentebbi állításait. Szerző Ferenczy nyomán mondja, hogy e falu a legrégibb oklevelekben Irsaszeg név alatt jön elő ; holott Fejér Codexében közlött számos régi oklevelek nem Irsa, hanem Ilsvaszeg nevet emlegetnek. Azt is utánirja szerző, hogy a csata 1259-ben történt; holott még ekkor István Styriában ennek birtoka felett Ottokárral állott viszályban, s az atyjávali fegyveres egyenetlenség, mely az isaszeghi csatával végződött, csak 1261-ben vette kezdetét. Igaz, hogy Fejér (Cod. IV. 3, 108.1.) közli István ifj. királynak egy 1267-ben kelt levelét, melyben az isaszeghi csata éve így jelöltetik meg : »scilicet ante annum christi 1259« ; ez azonban az oklevéltan szabályaival annyira ellenkezik, hogy ezt bátran későbbi közbeszúrásnak mondhatjuk. A IV. Béla és fia István közötti harezok korrendjét a Fejér Gy. III. IV. V. VI. XII-ik köteteiben közlött számos okleveleken kívül leginkább felvilágosítja III. László királynak 1279. Jul. 8-án Mikud bán részére kiadott, s a Hazai Oltár VI. 240—3. 1. megjelent adománylevele, mely V. István oklevele nyomán e liarczokat időszaki sorrendben előszámlálja, s ebben is az ilsvaszegi döntő csata legutolsó helyen áll, s így ennek idejét az 1267-ik évre tehetjük. E csata folyását szerző az okmánytárakban megjelent adatok nyomán részletesen is összeállíthatta volna ; miután ezekből tudva van, hogy IV. Béla serege, ennek Anna leánya utáni unokája Béla macsói. herczeg, Henrik bán és Prescellén Henrik osztrák lovag s a budai vár igazgatója vezér-