Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Pest-Megye monographiája Galgóczy K. ism. 552

556 TÖRTICNETI [RODALOM. ban a régi avarárok Pest megyébe Boldoghnál bejövén, Pesten felül az ördög malmánál szakad a Dunába ; igen jó szolgálatot tesz vala szerző a régi magyar arcbaeologiának, ba e Kis-árok nevet is viselő ős régiség vonalát Pest megyében faluról falura kisérve kimutatja ; miután ezen árok az arcbaeologiai congressus figyelmét is magára vonta. Hogy e munkában mily kevés figyelem van a régészeti tárgyakra fordítva, azt Mogyoród falunál is láthatjuk ; szerző anynyit elmond, hogy a mogyoródi apátság egyházának romjai itt még Bél korában meg voltak; de hogy ezek most 140 év múlva megvannak-e? s mely helyrajzi fekvéssel? vagy hogy mikor pusztultak el egészen ? erről semmi felvilágosítást nem nyújt. Kerepesiül szinte nem említtetik, hogy ez a megyének majdnem a legrégibb községe, mert már 1148-ban Megyerrel említtetik, és hogy a faluban is van egy kis egyháza. Czinkotáröl az 1074—-1700 közti időből nincs semmi adat felhozva ; holott tudva van, hogy a nyulak szigetén, a Domonkos rendi apáczák új kolostorában, IV. Béla leánya Margit a fogadalmat letévén, a király 1259-ben több más Pest-megyei birtokokkal Sinkota-Czinkota nevű földet is e kolostornak adományozta : s így e községről ezen apáczák fennmaradt oklevelei felvilágosítást adtak volna ; megjegyzendő az is, hogy az ágostaiak itteni régi egyházuk alatt — hir szerint — sírboltok vannak. Rákos-Csabáról szinte hiányosak az adatok. Szerző Ferenczi után írja, hogy a ref. egyház igen régi, egy római kápolna helyén épült, mert a 40-es években itt római felirásos követ találtak. Mindezt azonban Ferenczi 184 lapra terjedő kis munkájában körülményesebben adja elő, elmondván, hogy ez a kő most nem rég (1846) a toronyból csúszott le, s rajta e fölirás van : Jovi optimo et maximo. Junoni reginae et Neptuno. Ferenczy szerint e követ egy agg római kápolna romlott maradványaiból feszítették ki. E felirat közlését szerző mellőzvén, így folytatja : 1854-ben az alapból vízhordás által kimosott kő között egy latin szövegű irat találtatott, mely szerint a templom 1627-ben cseh reformátusok által gótli romokból építtetett s 1631-ben magyar reformátusok vették birtokba. E rövid közlés oly érdekes az egyház múltjára nézve, miszerint a hazai góth építészet követelte volna, hogy ez irat vagy egészen, vagy bővebb kivonatban közöltetett volna annak is felemlítésével, hogy úgy a római feliratos kő, mint e régi irat jelenleg hol létezik. Lássuk Jsaszeghtít. Erről ezt írja szerző : igen régi hely. A legrégibb okmányokban (melyek azok?) Irsaszegh, Istvánfynál már Isaszegb néven jön elő. A török világban még oly fontos hely volt, hogy egy török basának lakhelyül szolgált ; később el-