Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - V. 533

BOTKA TIVADARTÓL, 545 szerint pedig sok lábas állatok legeltetésével keresik mindennapi élelmüket, A minek logicai szabású értelme oda megy ki. kogy a magyarok első letelepedése nem fegyverrel csikartatott ki, hanem békés módon történt. Nincs ezen — az akkori viszonyok közt — mit felakadni. Hiszen pár századdal előbb, a morva és cseh szlávok is az elpusztúlt és üresen talált mostani hazájukat, lépésről-lépésre, mintegy kúszva, zajtalanul vették, mint történetíróik szeretik mondani, békés birtokukba.1

) A nyugot-curópai népek közt megtelepült magyarok liíre, — békés viseletük daczára, de mint új tünemény, nem maradhatott a közelebb és távolabb szomszédos nyugotiak előtt titokban. A mindenre figyelő s éber Sigrioriának tudós feje Dandolo krónikájának 880-ik évi feljegyzéseiben tudatja Európával: hogy a Scytkiából jött magyar nép megszállta Pannoniát ; a mi megállapodott eseményre mutatván, az előtte való 885-ik vagy 884-ik évre is alkalmazható. 2) De ez nem magán álló bizonylat ; mert hogy a magyarok liíre az olasz föld népeikez korábban jutott el, mint máshova, Berengar olasz királynak 888-ban mártius 21-én kelt azon alapító okmányából tanúljuk, melyben a Friaulban fekvő sestoi kolostor birtokait elsorolván, a határok közt a magyarok útját, »Via Ungarorum« mint már közönségesen ismeretes, tékát a gyakorlat által megállapodott dolgot, megemlíté. 3) x) Nem csak Palaczky, Safarik, Duciik, hanem a legújabbak is, mint a jeles régész Wocel prágai egyetemi tanár »Pravek Zeme Ceske« Prága 1868—268 — 271. munkájában tüzetesen tárgyalta ezen békés letelepedést. Már a Cosmas krónika is a néphagyomány után szól róla. Ugyanott p. 307. köv. 2) Dumberger Synchron. Gesch. IV. 31. mit Dudik is Moravia Tört. helyesnek tart. Lásd Prayt is Annal. Vet. 321. 3) Ezen okmány hitelessége iránt a tudósok közt nincs véleménykülönbség. Elismerik hitelesnek, de datuma iránt nézeteik eltérnek. Sickl tudós tanár szokott pontosságával ezt is közlötte. Forschung der Deutsch. Geschieh. IX. p. 427. De Rössler a keltezést hibásnak tartja csupán azért, mert szerinte a magyarok a 900-ki magyar-olasz háború előtt Italia földére nem léptek Kom. Stud. 169. De épen ezen okmány oda rectificálja a hibás véleményt, hogy a magyarok a 900-ki háború előtt már gyakrabban fordultak meg Italiában, illetőleg Friaulban és Aquileja táján. A »Via Ungarorum már a IX, X. és következő századokban, Horvát István közlötte adatok szerint, régi szokásra mutat.