Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - V. 533

546 MITXENAHIÜM. Ugyanazon 888. évben a magyarok letelepedésének híre elérkezett Helvetiába is, illetőleg a sváb földre, mert már ezen évre a sangalleni nagyobb évkönyvek hangsúlyozzák, hogy a magyarok Arnulf király idejében jöttek azon tájakra, következve letelepedésüknek elébb kelletett történnie. *) A következő 889-ki évhez köti líegino ismeretes egykorú irónk az addig előtte ismeretlen, habár mások előtt, mint láttuk, nem ismeretlen magyar nép feltűnését. De ez a fenntebbi tanuk tudósítását nem dönti meg, hanem ezen író szokásos hibás feljegyzésének tulajdonítandó. Minden figyelmes írók megegyeznek abban, hogy llegino chronotaxisa többnyire azon önkénykedésben szenved, hogy több külön évek eseményeit egy évbe tömöríti. Hogy ezt tette a magyarok letelepedésével is, kétséget nem szenved. Mert ugyanazon 889-ik évbe szorítja a következő, más meg más időben folyott történeteket, úgymint : a magyaroknak a besenyők által Etelközből való kiszorítását, helyette új lakfölduek keresését, a pannoni és avar pusztaságok bebarangolását és birtoklását, a vadászat, halászat és marhabeli nagy állomány legeltetéséből szerzett mindennapi élelmezés czéljából, végre a karantán, morva, bolgár földeknek ismételt megrohanását ; holott az enyhe kritika is kénytelen elismerni, hogy ezen események természetüknél fogva, kivált pedig az utoljára említett ismételt becsapások, több évet vettek igénybe. Ugy látszik, hogy Regino ezen tudósításai szolgáltattak alkalmat a német és szláv tudósoknak az őseik által elkövetett mulasztás mentségére. Feltűnő ugyanis, hogy a keleti, békésen megjelent jövevényekből, néhány évi vajúdás után, hódításokra készülő nép vallván, azt nyugot Európa hatalmas nemzetei, a frankok, olaszok, szlávok s ezeknek hős fejedelmei, milyen volt a féktelen normannok megtörője Arnulf, vagy a szlavopbilok által a történelmi nagyokhoz, (ki hinné, hogy még Julius Caesar, Nagy-Sándor Lásd a Szlavinokról. 72, 73. Ott olvassuk a kútfőkre hivatkozással, hogy 89 7 tájáu a magyarokat Federik aquilejai patriarcha legyőzte, tehát 900. előtt jártak már oda. Ugyanott az is olvasható, hogy a magyarok birtoka Aquileja földével határos volt. — Egyébiránt ha már ez időben a magyarok híre Helvetiába is eljutott, a szomszéd és közelebb Friaulba annál hamarább juthatott. x) Annal. S. Gall. maj. Pertznél Scrip. I, 77.