Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - V. 533

544 millenarium. tenni.1

) A miket Pray Aventinus közleményei ellen felliord, azok ugyan a részletekre nézve a tévedéseket valóknak mutatják, de ellenben a magyarok és Arnulf közt létrejött kötés tényét nem döntik meg2); mert kétségtelen adatok és érvek —elő fogom adni, — szólnak a mellett, hogy az első érintkezéstől fogva (881.) melybe a magyarok egymással jöttek a bős és senki bántalmait megtorlás nélkül nem tűrő Arnulffal, majd mint királylyal, s később császárral, egész ennek haláláig, (899) a legjobb, soha meg nem háborított viszony állott fenn közöttük. Az európai nyugot népei a közép Dunához érkezett s új telepeket kereső magyarok létéről első tudósítást hihetőleg Metbódtól és kíséretétől nyerhettek. Ezen a csatornán ment a jövevények híre lépten lépve tovább és tovább. A Pannonica, mely ezen találkozást az utódok számára feljegyzé, nemcsak semmi rosszat nem ír a magyarokról, hanem inkább Árpádot, a nép fejét, igen szépen jellemzi, melynek viszhangja az általa vezetett népre is háramlik. A mit bátran lehet szembeállítani a zárdai krónikásoknak a magyarokat túlságig rágalmazó denunciatiójával. Azon kedvező tudósításnak kell részben tulajdonítani, bogy a jövevény új nép első hire nem találkozott a szomszéd régibb népek kiáltó ellenszenvével ; de más részben nagy gondja volt az európai népcsaládok közé belépő magyarságnak is első szoktató békés viselete által jó fogadást érdemelni ki. A minek aztán az volt hasznos következése, hogy a nyugalmas vendégek megjelenése feltűnést nem okozván, csak lassan múló időszak alatt, — körülbelül négy vagy öt esztendő folytán, — lettek a távolabbi népek előtt ismeretesekké. Ennek ad kifejezést az egykorú llcgino, midőn azzal jellemzi az érkezett magyarokat, hogy azok »mindenek előtt« (»primo«) a pannoni és avarok pusztaságaira3) telepedvén le, vadászattal, halászattal, Tamás spalatói esperes Annal. Boicor. L. IV. 2) Pray Annal. Veter. 328. 3) Az avar és pannóniai pusztaságok híre Európaszerte ismeretes volt. Alfred angol király, Európának leguyugotibb földén, tudomással bírt róla. így ír felöle Dahlman fordítása szerint : »Östlich von Kfirthnär Lande jenseits der Wüste ist die Bulgarei.« Safariknál is Slov. Star. 1863-ki kiadásban II. k. 709. idézve.