Századok – 1878

THALLÓCZY LAJOS: I. Apafi Mihály udvara - II. 510

524 I. APAFI MIIIÁI,Y UDVARA. a szultán is évenként öt hat lovat küld ajándékba. Az erdélyi lovat kitartónak, sebesvágtatásúnak mondják az akkori források. Az a faj, melyet manapság »erdélyi ló«-nak nevezünk, határozottan keresztezése az alföldi, a kis oláh mokány, a török s a szikár lengyel lovaknak. Nagy előnyére volt a lótenyésztésnek az a gond, melylyel Apafi méntelepei iránt viseltetett. Öt fejedelmi ménes volt Erdélyben : a balásfalvi, a katolnai, a Jcománai, vadnő ti s a porumbálá, a részekben : a m.-szigeti. Désy Lajos ménesmester ügyelt rájok. A fejedelem gyakran adott el valamelyik telepről egyes lovakat, részint egyes főuraknak részint kupeczeknek ; majd kénesőn török s lengyel lovakat cserél be. A lovak ára 50—250 tallér közt váltakozik. Az állományra nézve megjegyezhetjük, hogy 1680-ban Szigeten 39 ló volt; Balásfalván 1687-ben 126 ló, éspedig: Kancza ló : 64, ezek közt fejér, vércse szürke, babos, fekete, fakó, szeghódos, pej, barna, zsuffa aranyszőrű. Gyermekdedebb ló 38 volt : másod, harmadfű kanczák, s 5 : fakó, szürke, barna, pej-csődör, ezenfelül egres, piros, sárga, barna stb. színű 24 csikó, vagyis gyermekló. Szekeres lova Fehérvárt 32 volt, túlnyomóan deresek s fakók. Lovászmester itt Ráskai volt, ki azonfelül még 17, úgynevezett extralovat őrzött, ezek közt volt : egy moldvai pej, egy görög pej, a többi, katonai telepekről került oda. Napjában két etetés volt; két-két hátas ló egy véka, (a mainál jóval nagyobb) zabot, két-két szekeres három vékát kapott. Erdélyben a lovászat terén mondhatni, hogy a török befolyás érvényesült. Átalában is mondhatjuk, liogy a XVI. s XVII. században az európai szokásokba sok törökös fogás férkőzött. A tűzi fegyverek tökélyesbűlésében nekik nagy részük van, s a kitűnően organisált spáhi-lovasok, telivér keleti lovaikkal, nemcsak hadi tekintetben éreztették hatásukat, hanem a hazai lótenyésztésre sem maradtak befolyás nélkül. Nyerget ; négyfélét említenek a regestrumok : magyar, török, tatár s angol nyerget. A magyar nyereg kis módosítással ugyanaz, melyet lovasságunk, mai nap is »magyar nyereg« (Ungarischer Sattel) elnevezés alatt ismer, fa-nyeregalap bőrrel bo-