Századok – 1878

THALLÓCZY LAJOS: I. Apafi Mihály udvara - II. 510

THALLOCZY LAJÓSTÓL. 525 rítva, oldalt a két kápa. A török nyergek — jó részben török aján­dék— drágán ki vaunak czifrázva s aranyoz va,bársonynyal borítva. Erdélyben is készítettek azonban, kivált ünnepélyes menetekre ily nyergeket. Megjegyezzük, bogy a török-nyereg egy faját, mely­nekpárkánya csinos csontozattal volt szegélyezve, Murát nyeregnek hívták ; ez Murád szultánnak köszöni elnevezését. Rendkívül dí­szesek a czafragok (csábrág, Chavrace) : kövesek, aranynyal ezüst­tel hímzettek. A szerszámzat többi része is: a fék, a kantár, a sziigyelö, az orrozó, a kengyelek, sallangok, a farmatring ízlé­e sen, veres, sárga karmazsinból készültek, drága kövekkel borí­tottak. A kengyel, részint az úgynevezett katona-kengyel, részint a széles talpú török kengyel ; a közönségeseket aczélból, a dísz-ken­gyeleket aranyból, ezüstből készítette az udvari ötvös. Kengyelva­sai is széles talpú török formájúak voltak. Skofiummal bársonyra varrták őket: a kengyelek között 15 arany. 12 ezüst s számos vas kengely volt. Olvasóink közül bizonyára mindannyian ismerik a széles talapzatú török kengyelvasat. A XVII. században az efféle kengyelvas nagy elterjedésnek örvendett. A lábra nézve rendkívül kényelmesen esett, s azonfelül csatában biztosan fel lehetett állni rajta. A kantár aranyos volt, a zabola szinte, úgy a hosszúdad fék is, a lánczocska ezüstös. Ilyen öt volt. A paripákhoz »veres bársonynyal borított ezűst-aranyas szegekkel megvert, ezüst aranyos kengyellel, csattokkal, pikke­lyekkel, szíjvégekkel« ellátott két tatár nyereg volt. Ezekhez rósás, félholdas kantárok, szügyelők, angol testszinű heveredek illettek. Heveder különben vagy 12 volt tartalékban. Istállója mellett külön kutya-falkát tartott. Voltak agarai, vizslái s kopói. Külön agárhordozói voltak s peczérei. A főpe­czérnek falkanagy volt a neve. Az agarak száma 129, a vizsláké 53 s a kopóké 83 volt. Kár, hogy az adatok az ebek fajtájáról nem szolgáltatnak bővebb tudósítást. Az agarak nagy száma azt bizonyítja, hogy az agarászat, a sportnak e most is kedvelt neme, akkoriban is nagyban űzetett. Legkülönb fajtája az agárnak a palotás agár. Apeczérek különben elég jól díjaztattak; egy-egy­nek 12 frt conventiója s teljes ellátása volt, s külön heti pénze is volt. A vadászat elterjedéséről különben számos adat tanúskodik.

Next

/
Thumbnails
Contents