Századok – 1878

THALLÓCZY LAJOS: I. Apafi Mihály udvara - II. 510

510 I. APAFI MIHÁLY UDVARA. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. Az udvari szervezetet ismervén, áttérhetünk magára az udvar beléletét föltüntető mozzanatokra. i Kezdjük a konyhán. Két konyhán főztek az udvar számára : a felső, s az alsó konyhán. Az előbhin a fejedelem ebédje, az utóbbin a cselédségé készült. Az erdélyi s egyátalán a magyar konyhának akkor is főjellege a zsirosság. A sertés-hús az, mely aránylag legtöbbször és legváltozatosabb alakban fordúl elő. Feje, az oldalas, a nyúlja, a hosszú-pecsenye, a soldor, a hurkák és kolbászok, aprólék, a tarpecsenye, (foghagymával ; igen keresett a szigeti) meg annyi vál- « faját képezte az étlapnak. Rendes a marhapecsenye is, mindig a legjava marhából válogatva, melyekre az udvari mészárosoknak volt gondjuk. A baromfi közül : a lúd, tyúk, a récze fordúl elő leggyakrabban. Lisztet a balásfalvi malom szolgáltatott, melyet legjobbnak állít a számadási könyv. Legfinomabb az asztali liszt, kiváló a kománai, azután az első fejér, második fejér, legutolsó a közliszt. Legkedveltebb főzelék a káposzta, »az káposztánál magyar gyomorhoz illendőbb étket nem tartának az régi időben«,1

) írja Apor Péter. Tehén hússal, lúd hússal, szalonnával (pirítva), télen új disznó hússal ették. ') Apor i. m. 322. 1.