Századok – 1878

Állandó rovatok - Irodalmi szemle - V.

480 TÁROZA. ôly helyet foglalnak el, hogy azokat nem méltányos a közönséges mértékkel mérnünk. Egyes lapsus calamikból, talán tévedésekből nem helyes dolog nagy hólyagot fújni, már csak azért sem, mert a bírálatnak nemcsak az a kötelessége, hogy az apró botlásokat regístrálja, hanem hogy inkább kimutassa azt a helyet, melyet az irodalomban elfoglal. A Tárcza élénk és változatos. E szám csak 2 íven jelent meg, s igazán dicséretére válik a két szerkesztőnek : Henszlmannak s b. Nyáry Albertnek, hogy oly változatos tartalmat tudtak ily szük helyen összeállítni. — Vidéki szakközlönteink közül megjelent az »Archiv für siebenbürgische Landeskunde« XIV. kötetéből a 2-ik füzet, történelmi és természettudományi tartalommal. Csodáljuk, hogy a gyakorlatias érzékű egylet még nem talált módot arra, hogy közlönyét a munkafelosztás elvére helyezvén, abban tisztán történelmi dolgokat adjon, hisz — a mint tudjuk — Szebenben amúgy is virágzó természettudományi egylet áll fönn. Történelmi czikkei közül legelői dr. Gr. D. Teutschnak Fabini József fölött olvasott emlékbeszédét olvassuk. Fabini egyike volt az egylet alapítóinak, valami kiváló irodalmi érdemei nem voltak, de Teutseh úr tud bizonyos általános érdeket adni előadásának. Feltűnő azonban, hogy csak azt emeli ki, hogy Fabini két fia 1848 ban a magyar állam ellen harczolt, azt azonban elhallgatja, hogy egy másik fia, mint huszár-százados Bem mellett harczolt a hazáért. Nagy érdeklődéssel várjuk T. úrtól líannicher életrajzát is, ki ha jól emlékszünk, i Fabini előtt halt meg s irodalmi tekintetben ezt messze meghaladja. — A második értekezés a Müller Frigyesé, mely a szebeni »Capellenbibliothek« ősnyomtatványait 1469—-1550-ig sorolja elő. E munka bár több tekintetben igen érdekes, de egy nagy hibában szenved : teljesen mellőzve vannak benne a magyar forrás müvek. Inkább a »Neues Pester Journalt« (358. 1.) idézi, mint Toldynak (Akad. évkönyv X. köt.) s Ballagi Aladárnak (m. nyom. tört. 1472 —1877.) munkáit. A ki manapság magyar vagy erdélyi történetet ír s a magyar történeti kutatást mellőzi, alapos és pártatlan búvárszámba nem jöhet. — Teutscli Frigyes tr. »Nagy-Szeben s a szászok a Habsburgok mellett való küzdelemben 1598—1608«. czíin alatt egy míveltségtörténeti tekintetben becses tanúlmányt közöl, minthogy sok kiadatlan forrás állott rendelkezésére. Mindamellett az egészen bizonyos pártszínezet vonúl át, mely annak a következménye, hogy a politikai történetnek még nyomtatott magyar forrásait sem használja fel