Századok – 1878
Dr. PULSZKY KÁROLY: XVI. és XVII. századbeli megyer szövetdiszítésekről 460
464 KÜLÖNFÉLÉK. 464 vissza, de ezen díszítési mód igazi fölvirágzásának ideje a XVI. század második fele s a XVII-ik eleje. Ezen korban hazánknak a török birodalommal való összeköttetése természetszerűen megmagyarázza a keleti elemnek föltünését az ágy és asztalneműn, az öltözetek, ékszerek és fegyverek díszítésén. Szövetek, ékszerek és fegyverek bizonyosan nagy mennyiségben szállíttattak be a Keletről, melynek ipara ezen ágakban évezredek óta nyújtja Európának a legkeresettebb tárgyakat. Ezen beszállításra nézve hiszem, hogy igen könnyű volna írott adatokat találni ; mindenesetre nyomait még föltalálhatjuk mai nap is különösen hazánk délkeleti részein ; a székely és szász földön minden templomban találhatni a leggyönyörűbb persa szőnyegeket a XVI-ik századból, melyek sajnos a hosszú használat által s azon kevés gond miatt, melyet föntartásukra fordítanak, lassan tönkre mennek, hozzájuk hasonlókat hiába keresünk Londonban, Párisban vagy akár Konstantinápolyban is, s szépségökre nézve azokkal versenyeznek, melyeket az olasz kolostorokban lehet látni, s melyek a XV. és XVI-ik században jöttek a Keletről. Az ékszerek közt is gyakran olyakat találunk, pl. a m. nemzeti muzeumban is van két-három darab, melyekről a traditio azt tartja, hogy azok a sultánoktól a követeknek adott ajándékok, egyesekről pedig, ezt tisztán be lehet bizonyítani. A kolozsvári kiállításnál a múlt év deczember havában a legnagyobb föltűnést okozta azon nyergek egyike, melyet ifj. gróf Teleki Sámuel állított ki. Ezen nyereg eleje s kápája, aranyozott ezüst lemezzel volt bevonva, ez alig látszott ki a gazdag sodronyos, zománezos díszítések alól. A szakértők véleménye egyhangú volt : ez a legszebb erdélyi zománez, mely mostanáig ismertté vált. A nyereg sodrony zománezos ezüstlapjainak díszítése egy-egy kiemelkedő drága kövekkel díszített tőből indái ki s egy ugyanilyenekkel képzett virágban képződik. Többször előfordul rajta India és Persia diszítés-idomainak legjellemzőbbike s a hajlott végű cypressus. Ugyanígy foglalt rubinok, smaragdok, a foglalás azonos összalakot képezvén, előfordul egy kardon is, melyet e kiállításon szemlélhettünk, de itt nem sodrony zománezos alapon, hanem nivellirozott- s vésett díszítésűn s pengéje is a legszebb kis-ázsiai mü volt. A nyeregre nézve azon családi hagyományról értesültem, hogy Béldy Pál, mint követ Konstantinápolyban kapta a szultántól. Fontos volna ezen hagyomány valódiságát okmányilag is megerősíteni mi ér-