Századok – 1878
DEÁK FARKAS: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem végrendelete ism. 465
KÜLÖNFÉLÉK. 465 dekes volna, ha bebizonyíthatnók, hogy a legszebb erdélyi zománcz darab Persiában készült. A keleti styl, melynek befolyását, úgy egyes ötvös munkákon, mint az egész szövő-iparban föltaláljuk , hazánkban a XVI. és XVII. század alatt, megérdemli, hogy behatóan tanulmányozzuk, hogy pontosan összehasonlítsuk a hazánkban dívottal, s hiszem, hogy ezáltal új világosságot fogunk nyerni hazai iparmüvészetünk fejlődésére nézve, hogy nem egy eddig okadatolatlannak látszó tünemény okát megtaláljuk s nem egy nyílt kérdés feleletét meg fogjuk kapni. DR. POLSZKY KÁROLY. BETHLEN GÁBOR ERDÉLYI FEJEDELEM VÉGRENDELETE. (1629. ADG. 31. NOV. 1.) A maros-vásárhelyi főiskola egyik tanára Koncz József úr jóra való munkát teljesített ; kiadta ugyanis Bethlen Gábornak a nagyhírű erdélyi f'jedelemnek sokszor emlegetett, de tudtomra eddigelő sehol meg nem jelent végrendeletét, s ez által mind a történetirodalomnak, mind a XVlI-ik század társadalmi életét tanúlmányozóknak sokkal kedvesebb és sokkal hasznosabb szolgálatot tett, mintha valami hirtelen összetákolt állítólagos eredeti könyvvel akarta volna meghódítani az írói hírnevet. Nem akarom határozottan állítani, hogy jó könyvet pl. jó monograpliiát csak is a központban lehet megírni ; de bizonyos, hogy bármely fajta történelmi s positiv adatokon nyugvó művet a központi nagy levél-és könyvtárak s a központ más számtalan segédforrásainak mellőzésével mai napság már alig lehet a tudomány jelen igényeinek megfelelőleg előállítani. A kigondolás, a terv megalkotása, a bel- és külforma méreteinek meghatározása, szellemes feltevések, brillians következtetések, egyszerű, jó és szép magyar stylus, mind az egyéniségtől függenek, s születhetnek vidéken úgy mint a fővárosban, de a történetírás mezején az adatok gyűjtése, megbírálása, tisztázása, az el nem odázható homályok felderítése, kételyek eloszlatása, tanulmányozása a jelen koreszméinek, világnézletének : sokkal, de sokkal könnyebb a központon nem