Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Sinkay G. Gergely krónikája - II. 446

TÖRTÉNETI IRODALOM. 453 rómaiaknak nevezvén magokat. Pedig a görögök nem római eredetűek, mint mí, s most még gúnyolnak bennünket!« — Ok kány rumun van ma is, a ki fejeszédűlés nélkül nem képes azon eszme magasságára felemelkedni ! kiált fel Papiu Ilarianu. — Sinkai nagy előszeretettel gyűjté össze a rumun-bolgár emlékeket, azt mutatván meg, kogy Konstantinápolynak és a keleti birodalomnak törvényes örökösei a rumunok, nem pedig a görögök. De a jövendő nagyság nem vonja el Sinkait a jelennek szükségeitől, így folytatja Papiu Ilarianu. A fejedelemségek rumunjait figyelmezteti a nagy veszélyre, a melybe őket a fanarioták, azaz a konstantinápolyi görögök, uralkodása keríti. Megmutatja és bebizonyítja a rumun nemzet folytonos uraságát. Azért megczáfolja a magyarok és lengyelek képtelen igényeit a rumunok földjére, tékát a lengyelekét Moldovára, a magyarokét Olákországra. Az Ungro-Vlachia nevezet úgy támadt, kogy Olákországot a makedóniai oláhságtól akarták megkülönböztetni. (Másutt láttuk már, hogy Hasdeu különben fejti meg azt a nevezetet, a mely épen a rumunok uralkodását fejezné ki Magyarország némely részein.) Midőn Erdélyország a Habsburg ház alá került, a rumunokat a jogi egyenlőség ígéretével csábíták az unióra. Innentől kezdve ők, a kik azelőtt egyházi és politikai tekintetben el valának taposva, a természeti jognál fogva igényelék az egyenlőséget ; s midőn II. József halálával a természeti jognak szava elnémúlt, az 1791-ki országgyűlés előtt történelmi jogaikat fejték ki, megmutatván, kogy a rumunok, a Traianus által ide hozott gyarmatosok, az országnak legrégiebb lakosai, tehát annak igazi örökösei, hogy az elmúlt századokban a magyarokkal és a többi nemzetekkel egyenlő jogúak valának, s ezen állapotból az idők viszontagságai által estek ki. Azért most viszszahelyezésöket sürgeték az előbbi jogokba. »Ezen nagyszerű nemzeti ténynek sem tudomány és jogtudat, sem a nemzeti politikának mély felfogása, sem polgári bátorság nélkül nem szűkölködik, úgymond Papiu Ilarianu ; ez a nemzeti kérelem politikus evangélium mai napig, a Kárpátokon túli rumunok politikai hite: teljes nemzeti jog-egyenlöség.« (Acest'a petitiune nationale e pin astadi evangeliulu politicu, cartea credintiei politice a Romaniloru de preste Oarpati : egalitate perfecta de drepturi nationali.) A kérelemnek főszerzője Méhes József consiliarius, de közremunkáltak benne az akkori legkíresebb rumunok, tehát okvetetlenül Klein, Sinkai és mások is. Midőn, úgy beszélli el Papiu Ilarianu, a kérelmet a diétán felolvasták, a magyarok mód nélkül felháborodának, s a három nemzet szorosabban rszövetkezék egymással a közös veszedelem f

ellen. A szász Eder meg akarta czáfolni a kérelmet ; Sinkai Edernek felelni készült, a Századok. 1878. 31