Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Sinkay G. Gergely krónikája - II. 446

454 TÖRTÉNETI IROD VLOM. nemzeti jogon, igazgatási, politikai és egyházi egyenlőséget értvén, minélfogva rumun igazgassa rumunt, mint a magyar magyart, a szász szászot igazgat. De Sinkainak ezen védelmét nem lehete kinyomatni. A Bánátról azt mondja Sinkai, hogy midőn YI. Károly (Sinkai t. i. magyar királyt nem ismer) svábokat kezdett nagy mennyiségben a magyar földre, s kivált a temesvári Bánátba telepíteni a törökök elüzetése után 1716-ban: a rumunok, a kik a török uralkodásig ős lakosai voltak a Bánátnak, most félrekúzódának. »Hogyan vesztek ez által, azt majd a maga helyén fogom elbeszélleni. Fájdalom, nem tudjuk, teszi hozzá Papiu Ilarianu, ha odáig ért-e Sinkai, hogy azt megírhatta.« 4. Irodalom. Visszatérvén Rómából, Sinkai mindjárt hozzá foga a Klein által kidolgozott »Elementa linguae Daco-Romanae bővítéséhez, a melyeket latin nyelven kiada Bécsben 1780-ban. Ez az első rumun s hozzá véve még latin hetükkel is közretett grammatika. Az előszóban Sinkai a rumunokat Traianus colonusaitól származtatja, s ő először dák-rumunok-nak nevezi. Minthogy ezen római utódok eleinte bizonyosan latin betűkkel éltek — hisz akkor a szláv-kyrillusi írás nem vala még — Sinkai mások szerint is elmondja a mesét, hogy a rumunok a flórenczi zsinat után fogadták el a szláv betűket, s égették el a latin könyveket, nehogy az unióra csábíttassanak. Sinkai a rumun nyelvet először írván latin betűkkel, szabályokat is állíta fel, melyek szerint nemcsak írni lehet az oláhot, hanem oláhosítani is a latin szókat. A latin szólásokat is oláhosítá, úgymond Papiu Ilarianu, s gyakran nagy ékességgel. 5. História. Sinkai 1774-ben lépe az örök városba. Meglátja a traianusi oszlopot, s Dákia és Róma geniusa ihleti meg. A papi Rómába küldték volt őtet, de a Romulus és Traianus Rómájától elragadtatva tér haza. Már ekkor, húsz éves korában, fogadást tőn, egy megmérhetetlen utat tenni, a milyet addiglan egy rumun sem tett volt, s utána mai napig sem mert egy is megtenni. Föltevé magában, egy bizonyos határozott pontról, Dákiának gyarmatosításától megindúlván, lépésről lépésre s esztendőrűl esztendőre követni a római coloniát az idők homályain, a barbárok labyrinthusán s a századok viszontagságain keresztül egész az ő napjáig. Senki sem járta volt még ezt az utat, senki sem haladt volt végig ezen a labyrinthuson. Kik lesznek kalaúzai? hol találja meg az Ariadne fonalát? A kútfők lesznek kalauzai és vezető fonala, a mely gyakran ki akar esni a kezéből. Mert elszórva, elszakadva egymástól, ide-oda hajtva, megigázva a Tiszától fogva a Fekete-tengerig, a Kárpátoktól fogva a Balkánig és Pindusig a rumunok sokszor elfelejték, honnan szármáz-