Századok – 1878

Dr. CZOBOR BÉLA: Ipolyi: Beszterczebányai műemlékek ismertetése 432

TÖRTÉNETI IRODALOM. 433 dek során át tartott fáradalmak-, búvárlatok- és úttörő tanúlmányokról, melyek a teljesen parlagon keverő, de a messze jövőben a közjónak sokat ígérő idegenen talajra lépni merészkedőket fenyegeték ugyan, de el nem rettenték. A hazai műtörténelmi tanúlmányok úttörő munkásai közt első sorban látjuk Ipolyit. Ily tanúlmányok között találjuk őt, mint a Pazmaneum növendéket Bécsben, mint tudományos magányába vonúlt falusi plébánost Zohoron, majd Török-Szt.-Miklóson, kimosolyogva társai és barátaitól, kik nem valának képesek fölemelkedni a genialis fiatal tudós eszméinek megértketéséig, kik ma mosolyukat tiszteletteljes méltánylattá kénytelenek változtatni, látva a kimosolygott kezdeményezés dicső eredményeit. Ez volt s lesz mindig sorsuk és jutalmuk a Columbusoknak, Galileiknek és Copernikusoknak ! De térjünk át Ipolyi előttünk fekvő munkájára, mely szakirodalmunkban méltán nevezhető monumentálisnak. Valamint hajdan Walter és Sigfrid püspökök a speieri dóm építését vezetik, Eigil apát pedig a fuldai monostoregyházat emeli és szerzetes társaival kifesteti, avagy mint egykor Favus szent-mártoni apát a király által is megirigyelt Szigligeti várat emeli : ugy látjuk hazánk e tudós főpapjának kezei közt jelen művében Clio íróvesszejét, az építész mérónjának, a szobrász vésőjének, a festész ecsetének, sőt a hímzők tűjének is kormányzását, a középkori műirányoknak megfelelő vezetését. Ipolyi eddig megjelent tanúlmányaiban és monographiáiban tudományos sokoldalúságának elméleti részét mutatta be, melyből a gyakorlati irány teljes fejlettségére következtetketett az olvasó, de azon vágygyal kapcsolatosan, vajha a középkori műarchaeologia ezen alapos ismerőjének, fenkölt röptű szelleméhez arányos tér jutna, magasztos eszméit valósítani, az őseink hite által megszentelt ereklyék föntartását és kelyreállítását illetőleg. Alig jelölt ki a gondviselés hazánk egyházi méltóságai közt neki helyet, máris fölfogja egész terjedelmében hivatása felelősségét, magasztosságát s a cselekvési kör követelményeit. Egyházmegyéje százados jubileumára műtörténeti adatokban gazdag »Schematismus Historicus«-1 ad ki, melynek csakhamar követői akadnak; legújabban pedig tekintélyes anyagi áldozatokkal a gondjaira bízott egyházmegye műemlékeit ragadja ki az idő vasfogai közül, példányszerűleg állítván helyre, tataroztatván ki azokat, fényes monographiában örökítvén meg a felkutatott történeti adatokat, valamint a helyreállítási munkálatokat. Ezáltal nemcsak nagybecsű monographiát, de czélszerű, használható vezérkönyvet is nyert szakirodalmunk a rongált műemlékek mikénti