Századok – 1878

SCHWICKER J. HENRIK: Magyarország s a bajor örökösödési háború - I. 389

stmvvxcivKH j. n.-Tör,. 395 boldogsága- és nyugalmáról van itt szó, hanem egész Németország érdeke forog szóban.« Kötelességének tartja tehát, minden elhamarkodástól menten csakis érett megfontolás után cselekedni. »Ha mindjárt — folytatja elmélkedéseit — bajor igényeink jobban volnának is konstatálva és biztosítva (a mint nincsenek) : mégis tartózkodnom kellene, egyesek érdeke miatt általános tüzet gyújtani.« Felszólítja tehát József császárt : ítélje meg, mily komolyan kell megfontolni ama »kevéssé bebizonyított s elavult jogokat«, mint maga a »miniszter« (Kaunitz) mondja, nehogy zavart okozzanak, melyből oly sok szerencsétlenség támadhat. Emlékezteti továbbá fiát a tetemes költségek- és új terhekre, melyekkel a népet megint sújtani kellene — mind olyan áldozatok, melyekkel a megszerzendő országrész föl nem ér. A bánatos fejedelem-asszony a nehéz helyzet okát azon »veszedelmes elvek«ben keresi, melyeket 36 év óta a porosz király, e »hamis szomszéd« (»mauvaise voisin«), mint Mária-Terézia Frigyest nevezni szokta, honosított meg a politikában; »a szerencsétlenség és felforgatás általánossá válnék, ha most a bécsi udvar is ugyanazon elveket vallaná.« »En« — így fejezi be levelét — »a dol gok elintézését kölcsönös tárgyalás s kiegyenlítés útján nem ellenzem , de soha nem engedhetem a fegyverekre vagy az erőszakra való hivatkozást.«1) Még élénkebben nyilatkozik a gonddal telt fejedelemnő és szerető anya, mikor látta, hogy a porosz király beavatkozása folytán a bajor ügy mind bonyolúltabb lesz. »Nem volnék érdemes a »fejedelem« és »anya« nevek »viselésére« — írja márczius 14-én fiához — »ha nem nyúlnék a körülményeknek megfelelő eszközökhöz .... Nem csekélyebb , mint házunk s monarchiánk veszte, sőt egész Európa felforgatása forog itt szóban. Még nem késő—elhárítni e szerencsétlenséget.« Szívesen bevallja, hogy ezen felfogás gyengeségét árúlja el ; de nem ismer jobb módot arra, hogy végnapjait békében élje át. Majd elég sötét színekkel Ausztria katonai s politikai helyzetét ecseteli. Az osztrák hadsereg (mondja) bizonyosan 30—40,000 emberrel gyöngébb a porosznál ; Poroszország belviszonyai is kedvezőbbek; a porosz királynak erős ') Arneth, i. li. 170. sk. 11.