Századok – 1878
SCHWICKER J. HENRIK: Magyarország s a bajor örökösödési háború - I. 389
394 MAGYARORSZÁG S A BAJOR ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÍT, Mi pedig Ausztria igényeit Bajorország némely részeire illeti, a bécsi udvar annál kevésbé vélt e téren a porosz részéről nehézségekbe ütközni, miután Frigyes még 1770-ben az ezen igényekről előtte nyilatkozó osztrák követhez így szólt: »Mi ezeket illeti, senki sem fogja önöktől azokat elperelni.« x) Annálnagyobb volt most a bécsi udvar meglepetése. József császár még 1778. januar 29-én kelt levelében azt írja nem csekély elégedettséggel öcscsének, a toskánai nagykerczegnek, hogy: »a porosz király ez ideig még egy szót sem szólt a bajor ügyről,« 2 ) de már február elején olvassuk : »A porosz király szemtelen emlékiratot küldött liozzánk bajorországi intézkedéseink tárgyában ;« azonban József még remélli, hogy sikerülni fog »erélylyel a békét fentartani,« mindazáltal már a »hadikészületek« megindítását is jelzi; márczius 27-én pedig következőleg értesíti öcscsét: »A porosz mindent előbbi állapotába visszahelyeztetni kíván bajor földön ; úgy hiszem tehát, a háború egészen bizonyos.«. 8) József császár különben első pillanattól el volt határozva, a bajor szerzeményt szükség esetén karddal is megvédeni ; ebből folyólag a viszály kezdetétől fogva mindig gondoskodott a szükséges hadikészületekről s kellő számú hadsereg felállításáról. Nem is volt ínyére, mit szeretett anyja, a békés császár-királynő s vele együtt Kaunitz berezeg a súrlódások diplomatiai kiegyenlítésére nézve tervezgettek. Különösen Mária Terézia igyekezett megtalálni a fonalat, mely őt békés úton kivezetketné a kellemetlen s veszélyes bonyodalmak útvesztőjéből. Az uralkodó fejedeleinnő az osztrák igények jogosúltsága iránt sem táplált nagyon szilárd hitet. Fontos és érdekes erre nézve 1778. januárius 2-án kelt s fiához, József császárhoz intézett levele, hol ezt olvashatjuk : »A jelen helyzet távol attól, hogy boldog s nyugalmas időkre nyújtana kilátás^ sok gondot szerez nekem, melytől nem szabadulhatok, s szemrehányást kellene magamnak tennem, ha mindezeket nem közölném veled. Nemcsak (közvetlen) gondosságom alá helyezett népeim x) Reimann, i. h. 8. 1. — SchwicJcer, i. h. 151. 1. 2) Arneth, i. h. II. köt. 17 9. 1. «) Ameth, i. h. II. k. 180, 181. s 184. 11.
