Századok – 1878
HEGEDŰS C. LAJOS: A Theresianum magyar alapítványainak történetéhez 361
372 KÜLÖNFÉLÉK. 372 király alapította, helyes értesülésből, merített, az apátság keletkezése azon időre származnék vissza, midőn Sz.-Benedek-rendje Magyarországon nagy elterjedésnek örvendett. Gazdag javadalom lehetett, mert az idézett pápai levél szerint abból egyházi s világi nagyok igyekeztek foglalásokat tenni ; s a tetteket megtartani. így vonakodott az akkori kalocsai érsek, a báttai apátsághoz tartozó évente 300 márkát jövedelmező Apáti nevű falut, mit elődje jogtalanul elfoglalt, az apátságnak visszaadni. Bokoloza Egyed és Curnisso István világiak pedig ezen apátságra védnöki jogot igényelvén, annak nemcsak több falvát, szőlejét s halastavát foglalták jogtalanul el, de azt kiváltság - leveleitől, könyveitől, arany és ezüst felszerelvényétől is megfosztották. Példájukat követte az akkori pécsi püspök, birtokba vévén az apátsághoz tartozó Nyárád mező-várost hat faluval egyetemben. A dolgok ily állása az apátságot végpusztulással fenyegetvén. Benedek pápa m eghagyá a esztergomi érseknek (Telegdi Csanádnak), hogy ez ügyben »implicites et de piano, sine strepitu et figura judicii facias autlioritate nostra super praemissis justiticecomplementüm.«1) Úgy látszik azonban, hogy a pápai tekintélylyel fellépett esztergomi érseknek sem sikerűit az apátsági birtokok fölötti villongásoknak teljesen véget vetni ; mert különben nem kellett volna III. Calixtus pápának János bibornokot, mint külön követet a végre kiküldeni, hogy a báttai apát s a pécsi püspök között Bátha, Apáti és Haj községek tizede fölött támadott perlekedést, tekintettel a közelgő török veszedelemre csillapítsa.2) A folytonos birtok villongások között úgy látszik az egyházi fegyelem a szerzetesek között is lazúlt, lígy hogy II. Lajos király 1521. évben kénytelen volt királyi parancsot bocsátani Máté pannonhalmi apáthoz, hogy a báttai apátot az apátsági vagyon elprédálásától s a jobbágyok elnyomásától tiltsa el, s ha a szükség úgy hozná magával a tékozló apátot javadalmától is fossza meg. Elmozdíttatott-e, nem tudjuk, de a történelemből olvassuk, hogy a mohácsi csata után, melynek tervét Báttán állapították meg, az ottani szerzetesek összeszedvén az apátság kincseit néhány polgár kíséretében szerencsésen menekülnek meg egész Alsók nevű faluig, hol a pannonhalmi főapátur küldöttjei az apátság kincseit a pannonhalmi várba szállíttatták.3) x) Hist. Ep. Quinqu. II. k. 467. 1. 2) Fuxhoffer : Czinár Monasteriologia I. k. 3) L. Jászay Magyarország napjai a mohácsi vész után.