Századok – 1878

HEGEDŰS C. LAJOS: A Theresianum magyar alapítványainak történetéhez 361

372 KÜLÖNFÉLÉK. 372 király alapította, helyes értesülésből, merített, az apátság keletkezése azon időre származnék vissza, midőn Sz.-Benedek-rendje Magyarorszá­gon nagy elterjedésnek örvendett. Gazdag javadalom lehetett, mert az idézett pápai levél szerint abból egyházi s világi nagyok igyekeztek fog­lalásokat tenni ; s a tetteket megtartani. így vonakodott az akkori ka­locsai érsek, a báttai apátsághoz tartozó évente 300 márkát jövedelmező Apáti nevű falut, mit elődje jogtalanul elfoglalt, az apátságnak vissza­adni. Bokoloza Egyed és Curnisso István világiak pedig ezen apátságra védnöki jogot igényelvén, annak nemcsak több falvát, szőlejét s halas­tavát foglalták jogtalanul el, de azt kiváltság - leveleitől, könyveitől, arany és ezüst felszerelvényétől is megfosztották. Példájukat követte az akkori pécsi püspök, birtokba vévén az apátsághoz tartozó Nyárád me­ző-várost hat faluval egyetemben. A dolgok ily állása az apátságot vég­pusztulással fenyegetvén. Benedek pápa m eghagyá a esztergomi érseknek (Telegdi Csanádnak), hogy ez ügyben »implicites et de piano, sine stre­pitu et figura judicii facias autlioritate nostra super praemissis justi­ticecomplementüm.«1) Úgy látszik azonban, hogy a pápai tekintélylyel fel­lépett esztergomi érseknek sem sikerűit az apátsági birtokok fölötti vil­longásoknak teljesen véget vetni ; mert különben nem kellett volna III. Calixtus pápának János bibornokot, mint külön követet a végre kikül­deni, hogy a báttai apát s a pécsi püspök között Bátha, Apáti és Haj községek tizede fölött támadott perlekedést, tekintettel a közelgő török veszedelemre csillapítsa.2) A folytonos birtok villongások között úgy látszik az egyházi fe­gyelem a szerzetesek között is lazúlt, lígy hogy II. Lajos király 1521. év­ben kénytelen volt királyi parancsot bocsátani Máté pannonhalmi apát­hoz, hogy a báttai apátot az apátsági vagyon elprédálásától s a job­bágyok elnyomásától tiltsa el, s ha a szükség úgy hozná magával a tékozló apátot javadalmától is fossza meg. Elmozdíttatott-e, nem tudjuk, de a történelemből olvassuk, hogy a mohácsi csata után, melynek ter­vét Báttán állapították meg, az ottani szerzetesek összeszedvén az apátság kincseit néhány polgár kíséretében szerencsésen menekülnek meg egész Alsók nevű faluig, hol a pannonhalmi főapátur küldöttjei az apátság kincseit a pannonhalmi várba szállíttatták.3) x) Hist. Ep. Quinqu. II. k. 467. 1. 2) Fuxhoffer : Czinár Monasteriologia I. k. 3) L. Jászay Magyarország napjai a mohácsi vész után.

Next

/
Thumbnails
Contents