Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - III. 245

250 MILLENABIUM. tartván attól, liogy ha a halál ott érné, szerzetes társai nyomára nem akadván, a térítés műve nem jöhetne folyamatba. Visszatérésre szánta hát magát s kitaníttatván azon pogány magyarok által biztos útról, melyen haza fogna jutni, karácsony utáni másod nap mai Magyarországunk határát elérte, miután ezen visszautjában hat hónapot töltött volna. Ebhez képest ezen missio körülbelül másfél évet vett igénybe s az 1237-ik esztendő előttre esik ; mert Fiílöp domonkos prior a szent földön 1237-dik évi levelében már arról tesz említést, hogy Magyarországból négy prédikátor szerzetes az O-Magyarországba utazván, onnét azon hírrel jöttek vissza, hogy O-Magyarországot — Vcterem Hungáriám — a tatárok elfoglalták.1) A viszontagságok szenvedésében megedzett Julián a nagymagyarországi testvéreknek adott szent czélú ígéretét beváltandó, csakugyan újabb két újabb domonkosi missiót hozott létre, még a tatároknak Magyarországba beütése előtt, körülbelül 1238 vagy 1239-ben. Az egyik társulat, melynek ő volt vezetője, Rómából indult, a másik négy szerzetesből álló Magyarországból. Azon jelentésben, melyet ezen missiókról Fráter Julián a perusini püspök és pápai követnek tett, mind a kettőnek fél útról történt sikeretlen járása van előadva. Említve vagyon ugyan abban, hogy találkoztak a nagy-magyarországi magyarokkal, kik a tatárok elől menekülének s kik hajlandók lettek volna a keresztény hit elfogadására, de a missionariusok részint a susdali orosz fejedelem által a keleti vallás iránti féltékenységből akadályozva, részint pedig a tatároktól féltökben, kik már akkor Nagy-Magyarországot Fülöp prior fennebb érintett tudósítása szerint elfoglalták, volt, nem remélvén, térítési munkálkodásuk sikerét; visszafordultak s azon rosz hírt hozták a susdali orosz fejedelemtől, hogy a tatárok ellene, illetőleg Magyarországba készülnek.1) íme ezekből állanak a négy magyar missiónak összes eredményei, melyek a kereszténység terjesztésére nézve teljesen med-Prayuál Ann. Vet. III. 316. Fülöp prior levelét Alberik krónikája és Leibnicz után idézi Cornides Vind. Anonymi Budae, 1802. p. 241. J) A jelentést, Dudik által a vatieani levéltárból nyert példány után közlötte Wenzel Arpádk. Okm. Tár. VII. 554.