Századok – 1878
BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - III. 245
BOTKA TIVADARTÓL. ' 251 dők maradtak, de Nagy-Magyarország fekvése és az ott lakó nép magyarsága iránt mégis némi félszeg tudósítást hoztak magukkal. Több felvilágosítást nyerünk Nagy-Magyarország és népéről azon három expeditióból, melyeknek kettejét a római curia, egyet pedig Lajos franczia király 1246—1254 közt a mongolokhoz menesztettek. IV. Incze pápa az egyik követség vezetését de Plano-Carpini minorita barátra és fráter Benedek lengyel domonkosra, mint tolmácsra bízta volt, a másik követségre pedig négy domonkos barátot küldött, kik közül Fráter Ascellinus és Simon írásba foglalták a tapasztaltakat. Nem annyira a térítési, mint inkább a tatár-mongol hódítási tervek kikémlése volt küldetésük czélja. De Plano-Carpini jelentéséből csak azon rész vagyon meg, melyben a tatárok jellemzése és győzelmi eredményik mondatnak el, a jelentés azon része pedig, mely az utazási élmények s a megbizás teljesítésére vonatkozott, vagy lappang még a vaticani levéltárban, vagy veszendőbe ment. Eszerint nem sok az, mit azon jelentésben Nagy-Magyarországról találunk s csak enynyiből áll : hogy a tatárok által elfoglalt országok és meghódított népek közt, ott van nevezve Baskiria is, azaz Nagy-Magyarország, »Baschart hoc est Hungaria Magna.« De mivel ezen utazás egy évig és négy hónapig tartott, feltehető, hogy a most hiányzó naplóban több más Nagy-Magyarországot és népét illető adatok is foglaltattak, mint azt a vele egy időben utazó másik követségnek jelentése sejtenünk engedi. De Plano-Carpini keleti utazásáról megemlékezett a nyolcz évvel későbben nyomában menő Rubruquis franczia király követe. A pápai másik követség Nagy-Magyarország földrajzi fekvésére nézve az előbbinél valamivel gyümölcsözőbb. Rómából indúlt, cseh meg lengyel földön végig menve, Waszilko orosz fejedelem székhelyére jutott , ki őket Kievbe, akkor az orosz föld fővárosába s onnét a tatárság határához, a Dnieper folyó mellékére, kisérteté. Tárgyunkat érdeklőleg a jelentés ezeket tartalmazza : azon roppant földterületet, mely a Jajk, Volga. Don és Dnieper folyók közt elterjed, akkor a kumánok tatái fennhatóság alatt birtokolták s Cumaniának lőn irodalmilag nevezve, mely egykor több, kivált ugor fajú népek hazája volt,