Századok – 1878

Állandó rovatok - Irodalmi szemle - II.

208 TÁRCZA. A »Könyvszemle« e YI-ik füzetével fejezi be a második évfolyamot. Ha tekintetbe vesszük, bogy e két hónaponként megjelenő alig 5 — 5 íves fiizetü folyóirat felölelte a tudományos bibliographiát, figyelembe vette az egyes kiállításokat, közölt a könyvtárismére vonatkozó adatokat s a mellett még a hazai magyar, nem-magyar s a Magyarországra vonatkozó kül-irodalmat is registrálta : — úgy e folyóirat minden jelességét elmondottuk. E szám is gazdag és változatos tartalmú. Első sorban a Corvinákról veszünk két közleményt, Römer Flóristól és Tliallóczytól. A fiizet derekát Id. Szinnyei József terve a magyar írók névtáráról foglalja el. Ebben szerző — előadván a hazai biblio — és biographieus kísérletek történetét — azt az eszmét pendíti meg, hogy az irók betűrendes, rövid kritikai életrajzához csatoltassék azok műveinek sorozata, így egy csapással a bibliograpliián is segitni remél. Mutatványa szerint e Névtár 8, 50-íves kettős hasábú 8r. kötetet tenne. Fraknái »Visszhangjáéban sokkal égetőbb kérdésnek tartja, — helyeselvén átalában a dolgot — hogy Wurzbacli Lexicon ja mintájára szerkesztessék egy magyar »írók életrajza«, mely az írók munkásságának irányát is feltüntesse. Szinnyei terve külön-nyomatban is megjelent. Tipray Tivadar, e vasszorgalinú könyvészünk, az őstörténelmi congrcssus alkalmával megpendített czigány-kérdés tisztázásához lényegesen járul, mintegy 16G. rendszeresen egybeállított czímét közölvén annak irodalmához. Igen érdekes a Szabó K. czikke a magyar akadémiai könyvtár egy colligatumáról, mely 25 db. nyomtatványból s 2 kéziratból áll. A legrégibb kézirat 1594-böl a legújabb 1G3 8-ból való; nyelvre nézve 5 latin, hungaricutn 11, a többi külföldi vonatkozású. Köztük ismeretlen egy 1597-iki magyar ének, Rimai Jánostól egy ének (1597) (egyetlen teljes példány) s egyetlen példány egy 1634-iki relatió az »Arulo Albertus Wallensteiner«-ről. A hivatalos rovatokból fölemlítjük, hogy 1877-ben 1067 magyar mű jelent meg, közte 75 történelmi. Ez bizony apadás a tavalyi számhoz képest, a mikor 11 4 munkát mutatott ki a Szemle, sőt 1 6-al kevesebb az 1873-iki termelésnél is, mikor 91 mii jelent meg. Az idén alig 7°/0-t képezi a történelem az összes irodalomnak. A másik vállalat: a llenszlmanu és b. Nyáry Albert által jelessfil szerkesztett »Archaeologiai HrtesÜS* X. füzete. E folyóirat rövid két év alatt úgyszólván eloszlatta azt a mysticus hiedelmet, hogy az archaeologia csak tudósoknak való. E mellett peáig folyton a tudományos átalános színvonalán tartotta közönségét. E szám is, változatosság és tartalombőség te-