Századok – 1878

Állandó rovatok - Irodalmi szemle - II.

TÁRCZA. 209 kintetében mitsein enged az előbbieknek. Thaly Kálmán a Rákóczi-korból közöl érem, — és pecséttani adalékokat. Thaly, kinek a mun­kácsi pénzverdéről ugyancsak az Értesítőben megjelent czikke, a bécsi »Numismatische Zeitschrift«-ban is lefordíttatott, e tanulmány­ban érdekes vonatkozásokat közöl e korra, flenszelmann Uti jegyzeteit folytatja, alaposan és igen terjedelmesen. Nagy Imre három érdekes XIII. századbeli pecsétet közöl : Omode nádor, Tamás nyitrai és barsi főispánét s Moys királynői országbíróét. Nagy Imre e folyamban évek mulasztásait hozta helyre, becses pecsét-közlései által. A könyvismer­tetésekben Ccobor B. egy olasz feliratos munkát ismertet, Th. pedig a -székesfehérvári jubiláris Emlék-könyvet. A tárczában Rómer Flóris s Thallóczy közölnek apróbb érmészeti s culturtörténeti adatokat. A kül­földet a régészeti körökben ismert Szikinczey, szokott pontos és közvet­len értesülései nyomán állította egybe. E folyóirat a jövő' évtől kezdve 21 o — 3 íven fog megjelenni. Harmadik az Abafi által szerkesztett »Figyelő« 1878 januári füzete. A »Figyelő« e száma is dicséri a szerkesztőt, ki melegen és szépen írott czikkel nyitja meg az új folyamot Mikes Kelemen leve­leiről, melyekről — az általa személyesen látott eredeti kézirat alapján, Toldy és Szilágyi ellentétes véleményét mintegy áthidalva, azt bizonyítja, hogy Mikes e müve : napló. Azonban nemcsak az eddigi felfogástól eltérő nézeteket, hanem új adatokat is találunk e czikkben. Érdekesek többi közleményei is : Bodnár Zsigmond a XVI. század egyházi lyráját ismerteti; de csak töredékesen. Haraszti Gyula B/d Péter ke­véssé ismert Hiláriusát fejtegeti. Kovács Pál életrajzát Beöthy Zs., Fá­bián Gáborét Abafi írta meg. Az »Archiv des Vereines für siebenbilrgische Landeskunden legte­kintélyesebb vidéki, történelmi irányú tírsulatunk közlönyének I. füzete nem annyira változatos, mint alapos és nagy terjedelmű tanúlmányokkal jelent meg. Werner Károly, egy Medgyes közelében talált 1875-ik római Consularis dénárokból álló gazdag leletet ismertet ; Goos befejezi többször említett mívelődés-történelmi tanúlmányait a Közép-Duna vidé­kek rómaiak előtti culturájáról, mely e közléssel egy alapos ismerettel írt, kitűnően dolgozott nagy monographiává nőtte ki —- magát. Theil Rudolf pedig Conrad Mihály önéletrajzát közli folytatólag. Mivelődés történelmi érdekkel bír a Teutsch Frigyes tanulmánya a XV. század­beli szász társadalmi életről, melyben a számadási könyveket is fel-Századok. 1878. 14

Next

/
Thumbnails
Contents