Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - II. 183

TÖRTÉNETI IRODALOM. 189 A harmadik tanulmány igen hosszasan értekezik a természet hatásáról az emberre, mit Herodotus és Ovidius tanúságaival bőven bizonyít. Ezt mellőzvén, azokra térek által, a miket a rumun nyelv czímű szakaszban hord elő. Itt legelőbb Roeslert akarja megczáfolni, a ki, mint tudva van, megmutatta volt, hogy a rumun nemzet a Dunán túli tartományokban keletkezett, s ide, a Dunán inneni tartományokba, mintegy 1200 tájban kezdett általköltözködni. »Más szókkal, úgymond Hasdeu, a magyarok, szerbek, szászok mind indigenábbak volnának mint sem mi a Kárpátok lejtőin.« Roesler, így folytatja Hasdeu, kettőre alapítja kimondásait, a rumun és orbonás (arnaut, albanesus) nyelvek hasonlatosságára, s arra, hogy a rumunban a gót nyelvnek nincsenek nyomai. Mind a kettőből pedig az ellenkező sül ki majd, úgymond a rumun író. Tud-e Roesler rumunul ? kérdezi legelőbb Hasdeu. A felelet az, hogy nem ; mert Roesler néhány homályos rumun szót — én szerintem is hibásan — a szamojéd nyelvből fejt meg. Roesler t. i. abból indúlván ki, hogy a bolgárok, a kik azután elszlávosodtak, ugor nép lévén, azért a szlávos bolgáro' nál lehetnek még régi ugor nyelvbeli szók, a milyen az urove — urak, szó is, s hozzá tehetem én, a milyen a város szó, melyet szerte találunk a szerb földön, a melyen eleinte a bolgárok uralkodtak. Ebben tehát Roesler, hogy a régi bolgár nyelvet ugornak véli, sok más íróval megegyez ; de lia ugor volt az, akkor egyes bolgár szók megfejtéseért bizony Obdorszkon túlra is el lehet menni. S azt teszi Roesler egy néhány rumun szóra nézve, a mely a régi bolgárból juthatott ide. Ez a része a nyomozásnak igen nevezetes, de nincs még megtéve ; Roesler pedig azért sem volt képes reá, mert — itt szabad dicsekedés nélkül megvallanom, hogy Roesler az ugor népekről való tudományát az én kiadásaimból merítette — a midőn az utolsó könyvét kiadta, az én osztják nyelvtanom nem vala megírva. De abból, hogy valaki némely homályos szót nem bír megfejteni, nem foly még az, hogy nem tudja az illető nyelvet. Mi mindnyájan, a kik itt vagyunk, nem birjuk kétségtelen magyarázatját adni az ember szónak, pedig mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy jól tudunk magyarul. De Hasdeu nagyon nevetségesnek találja, hogy