Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Tököly Sebestyén megszerzi Késmárkot - II. 169

] 69 T Ö K ÖLY S E 13 E S T Y É N MEGSZERZI KÉSMÁRKOT. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. Ez egyesség 1580. decz. 18-kán köttetek meg,1

) melynek értelmében Ruber kötelezte magát, bogy 1581. évi Szt.-György napra vagy utána 15 napig Tökölynek 22 ezer frtot fizetend, (e summa az egyességre hivatkozó iratok homályos kifejezései után ítélve csak Késmárkra s a késmárki javakra vonatkozik,) vagy pedig a javakat húzavona nélkül Tököly kezére bocsátja, fenmaradván Rubernek ama joga, hogy 1582. Szt.-György napig az összeszálogsummát kifizetvén, a birtokot újra kezéhez vehesse. Az ügy e szerződéssel valószínűleg el lett volna intézve, ha Ruber kötelezettségének megfelel. De Ruber azt elmulasztá s Késmárkot sem akarta Tököly kezére bocsátani. Ekle ént a viszály újra kitört ; Tököly panaszai egymást érték s Ruberre, ki egyezkedni akart, nem is kallgatott. Ernő főherczeg a dolgot a magyar s az udvari tanácsosokkal meghányta vetette s velők abban állapodék meg, mint a német cancellár előterjesztése mondja, hogy vagy adassanak Tököly kezébe a Késmárkhoz tartozó javak és jövedelmek, magát a várkastélyt s a várost Rudolf császár, illetőleg Ruber a következő Szt.-György-napig kezüknél tartván ; vagy pedig ő fölsége a Vöröskő felől kötött adásvevést hagyja helyben; »welcher kauf aus etlichen vrsachen sonderlich aber der pohlnischen gefahr halber für weniger bedenklich geachtet wor. den.« — A császárnak egyik modus sem tetszett ; azt azonban belátta, hogy Tökölytől a pénzt is, a jószágot is visszatartani nem x) A német cancellár egy előterjesztése 1581. sept. 12-kéről, egy ily czímü irat (az egri püspök levelének — 1581. októb. 12. — melléklete) : Memoriale pro serenissimo domino domino arcliiduce etc. in negocio bonorum Kesmarkianorum — hivatkoznak rá.