Századok – 1877

WENZEL GUSZTÁV: II. Ulászló magy. és cseh. kir. házas élete 1501-1506. - III. 816

830 II. ULÁSZLÓ MAGYAR ÉS CSEH KIRÁLY HÁZAS ÉLETE

habár e huzások-vonások Perényi Imre nádorrá választatása, és Corvinus Jánosnak még ugyanazon 1504. év. november 12-kén bekövetkezett halála folytán véget értek ; most mégis másnemű új jelenségek merültek fel, melyek a Zápolyaiak terveit már határozottabb alakban tüntették fel. 1505. mártius havába ugyanis aZápolyai család és Corvinus János özvegye Frangepán Beatrix közt azon szerződés jött létre, mely szerint Corvinus János leányát Erzsébetet Zápolyai György vegye nőül, és ha testvére Kristóf örökös nélkül halna el, várai és javai Erzsébetre és reá szálljanak1). S minthogy Zápolyai Jánosnak azon terve mindininkább kivilágosodott, mely szerint ő a király leányának keze után vágyódott, hogy ezen úton azután a király halálával a trónt is elnyerje : 2) ez által már határozott czélpontok voltak kijelölve, melyek ellen azok, kik a Zápolyai ház nagyravágyó törekvéseivel egyet nem értettek működésöket irányozhatták.

S ezen ellentétezések küzdelme képezi hazánk 1505-ki történetének tárgyát, nem pedig pártküzdések, miként ezt sokan hibáson nevezni szeretik. Mert ott, hol az államiét főkérdéseiről van szó, a vitatkozó feleknek nem minden combinatiója valóságos pártosalakulás is. Ilyen csak az lehet, mely fellépésének programmját határozott és személyes kérdésektől független elvek szerint idomítja. Ellenben a felek oly ellentétezése, mely az események egymásutáni lefolyásában csak egyes személyek vagy családok érdekeit akarja érvényre emelni, csupán álpártoskodáshoz vezethet. S ilyen volt azon szövetkezés is, mely a Zápolyai ház barátjai által alakíttatott; kik midőn azt mondták ki, hogy Magyarország trónjáról a királynak netalán figyelmek hátrahagyása nélküli halála esetére minden idegen legyen kizárva; — úgy hit. ték, hogy elvet mondanak ki, azonban önmagukat ámították. Mivel ezen tételnek positiv transpositiója csak azt jelentette ki,

*) A szerződés szövege olvasható Spiess Fülttp Ernőnél, Aufklärungen in der Geschichte und Diplomatik, Bayruith 1791. 287. 1.

2) »Ille ( azaz : Zápolyai János ) ausus tentare, nondum nato Ludovico, per Annae puellae nuptias in Regiam aditum ; quae praerogativa freto praesertim nobilitatis suffragatione minime contemnenda ambienti Regnum videbatur.« Brutus János Mihály, Vngaricarum Rerum liber tertius. Toldy kiadás. I. köt. Pest, 1863. 328. 1,