Századok – 1877
RÓMER FLÓRIS: Adalék a magyar ötvösség történetéhez - III. 795
RÖMER FLÓRIS FERENCZTÖL 813 VIII. ez. A kontárkodás tilos, de azárt megmarad a nemes ember szabadsága, hogy a maga házi szükségleteit készíthesse. XV. ez. A mester betegségét a ezéhmester, a legényét mestere jelenti a plébánosnak 2 frt. bírság alatt, hogy lelki vigaztalás nélkül meg ne haljanak (l. m. kir. egyt. könyvtár ßO1/*.). A magyar miiipar emelése tekintetéből rendezett felolvasásomban szerencsém volt a magyar fa zekasmüv ességet leginkább czéhszabályaiból megismertetni, és e tekintetben is nem egy érdekes adatot mutattam fel a majdnem elfelejtett, nehéz olvasásit rongyollott lapokból és elkallódott füzetekből; ime egy új tanulmány, mely a fáradozást valóban megérdemlette ! De mennyi rejlik még a fővárosban, a két jeles főkönyvtárunkban letéteményezett sok száz ezéhiratban, melyek latin, magyar, német és szláv nyelveken Íratva nyelvészeti szempontból is fölötte érdekesek. Legyen szabad reinéllenünk, hogyha a többi megkezdett Corpusok be lesznek fejezve, vagy talán még bevégeztük előtt is történészeink arra is fognak gondolni, hogy egy Corpus Articulorum czehalium — vagy contuberniorum-msá is bírjunk, mely nélkül müiparunk történetét megírni épen lehetetlen. Es ha ezen eszme életrevaló és hasznos , akkor határozó körökben már most kellene a tervnek megállapittatnia, már most kellene a vidékeken a czéheknél a gyűjtést komolyan kezdetni ; mert attól nagyon kell tartanunk, hogy sok lom közt a gyöngyöket és a szinaranyat is kidobják azok, kiknek a régi ezéhekhez úgy látszik, kevés közük, s még kevesebb irántuk való érdekeltségük ! Mindezen épen el nem elkülönítve álló adatokból látjuk, hogy az aranymüvesség Magyarországban szerteszét virágzott ; hogy voltak magyar jellegű és sajátságos műveket készítő társulatok, hogy az erdélyiek átjöttek a magyarországi ezekekbe dől - gozni, hogy a horvátországi ezéhek szabályaikat a magyar ezéhek articulusai nyomán nyerték ; sőt a magyar eredeti kifejezéseket is áttvették, és végre hogy épen a régi czéhszabályokból ismerünk már most több eredeti magyar elnevezésű müveket is, melyekkel eddig nem éltünk. Ez némi eredmény, de még ezután is csak a kutatások fe-
