Századok – 1877
RÓMER FLÓRIS: Adalék a magyar ötvösség történetéhez - III. 795
814 A HAZAI ÖTVÖS-CZÉHNEK SZABÁLYAI liiletén állunk, mélyebbre kell hatnunk, figyelmünket mindenfelé fordítanunk, mert bizonyos, hogy hazánk országos levéltáraiban főleg az eredetiek liü másolatait őrző Liber Regiusokban, tekintélyesb kézirataiban, hogy conservativebb czéhek ládáiban és főleg az eddig alig figyelembe vett jegyzőkönyveikben temérdek nyelvészeti és mütörténeti kincs rejlik, olyan kincs t. i., melylyel máris úgy jártunk, mint a hajdanság a Sibylla könyveivel Ez adalékjaim czélja nemcsak az, hogy ^.magyar örvössé*/vívmányait magunknak bátran visszaszerezzük, hanem hogy azon balitéletet. mintha minden, a mi nálunk nemes Ízlésű, tetszetős alakú, és remek tökélyü, a külföldről behozott cultura (a debreczeni okmány szerint az dm-czikk elnevezése) lenne. Nem hiúságból állítjuk ezeket, hanem, hogy a mivel eddig nem sokat törődtünk, nemzetünk sajátját másokkal is megismertessük. Csak kutassuk a városok és mesterek régi, eddig előttünk rejtélyes bélyegeit, ezek által sok remek darabot fogunk magunknak elvitázhatlanul tulajdoníthatni;-a különféle nyelvű, de egymásból fordított czéhszabványokból pedig az előttünk ismeretlen műszavakat fogjuk meghatározhatni. Tagadhatatlan, hogy ilyen vállalathoz, ha általános eredményre akar vezetni, sok erő szükséges ; minden egyes városban vagy helységben is, hol valaha czéhek léteztek, kellene kutatóknak támadni, és munkálkodásuk eredményét a középpontban valamelyik intézetnek bemutatni, hogy itten az adatok rendbe szedethessenek és a kiadásra elkészíttessenek. Azonban, a mint a kezdet meg lesz,a verseny is azonnal megfog indulni ; emlékezzünk csak a magyar köriratu pecsétekre, emlékezzünk a monographiák lajstromára, melyeknek közlése e tisztelt társulat köréből indult ki és máris oly szép eredményre vezetett. Es végre nem tartozunk-e ezen becsületes és nemes czéhnek nemzetségi szempontból is némi elégtétellel? — Igaz, hogy a réz- és nemes fém-ipar legnagyobb részt annyira elnémetesedett hogy sok iparos már saját szerszámait, melyek neveit még az 1716-iki vetélkedésben bírjuk, saját feldolgozandó anyagát nem tudja magyarosan elnevezni ; igaz, hogy a vert munka helyett az öntöttnek, a kézi ügyesség helyett a sajtoló gépeknek való beho-
