Századok – 1877
EDELSPACHER ANTAL: Ibn Dustah - II. 789
792 IBN DÜSTAH hogy a 922 után hekövetkezett új aera mihamar hatásnak indúlt, s hogy kevéssé fogunk tévedni, ha kimondjuk, hogy 930 köröl az Ibn Dustah által jelzett állapotok Volga-Bolgárhonban már megvoltak. Ebből az következik, hogy jelzett följegyzéseit 930-ban, vagy nemsokára ezután, írta. Azonban még egy körülményt kell figyelembe vennünk. A Bolgárbonból hazatérő arab követség 92?-ban érinté Ibn Dustali szülőföldjét, s így lehetséges, hogy a követség tagjaival személyesen is érintkezett. Ez esetben föltehető, hogy a bolgárokra vonatkozó följegyzését közvetlen hallomás után írta meg. Ha ez csakugyan megtörtént volna, akkor följegyzései minden tekintetben más alakot nyertek volna, s azon részleteknek sem volna szabad belőlük hiányozniok, a melyeket a követség egyik tagja : Ibn FaSlőn följegyzéseiben találunk. Mind ebből az következik, hogy Ibn Dustali jelzett követséggel nem érintkezett, s hogy ha tételei e követségtől erednének, — természetesen közvetve, ■— akkor azok csak megszűrve jutottak hozzá. Irodalmi működése mindenesetre a X-ik század első felére esik. Ha föltesszük, hogy 903-ban, midőn Mákká és Mâdïnâban járt, 20 vagy 25 éves volt, akkor 950 után 63—68, vagyis kerek számmal 70 éves volt. Az ily magas korbeli irodalmi működés fölvétele már egyáltalában is a rendkivüliségekliez tartozik, a jelen specialis esetben pedig, midőn átlagos számítással van dolgunk, túlzott volna. Eszerint nagy valószínűséggel következtethető, hogy Ibn Dustah a X-ik század második felében már nem is volt életben, s hogy ennélfogva irodalmi működése csak 903 és 950 közé helyezhető. Feltűnő, hogy Ibn Dustah a X-ik század eseményeiről igen keveset ír. Ezt azon körülmény van hivatva megfejteni, hogy följegyzései nagyrészt compilatióból állnak, s hogy, a mint ez művei belső szerkezetéből következtethető, nem egy, hanem több önálló műből vannak egybeállítva. Csakis ezen utóbbi körülmény fölvétele által fejthető meg, hogy a magyarokat illetőleg csak a IX-ik, ellenben a bolgárokat illetőleg már a X-ik századba tartozó eseményeket is hoz fel. Ez arra utal, hogy az általa használt kútfők sem tartalmaztak többet. Ezek folytán kimondhatjuk,
