Századok – 1877
EDELSPACHER ANTAL: Ibn Dustah - II. 789
EDEL SPACHER ANTALTÓL. 791 »Szlávok és bolgárok uralkodója« követséget indított Baydádba, Muktadir-Billäh (908—932) Xalífához, hogy egyrészt áttérését tudtára adja, másrészt pedig, hogy követei az »igaz hivök fejedelmétől'« oly férfiakat kérjenek, kik őt és népét a vallás és annak szertartásaiban helyesen oktassák, férfiakat, kik számára mecseteket és várakat építsenek. Az »igaz hivök fejedelme* örömmel teljesítő Almis kérelmét, s ennek eszközlése végett 921-hen követséget indított hozzá. Ezen követségben Ibn FaSlán is részt vett, kinekJ követségi jelentése Jaqüt egyik becses töredékében lett föntartva.1) Ibn Dustahnál a következő fontos tételeket találjuk a bolgárokat illetőleg : » A bolgárok Almis nevű királya az isldmot vallja« (III. 1. §.); »nagy részük az islämot vallja és falvaikban mecsetek és kezdőiskolák vannak, mű abSinek és imámokkal« (III. 4. §.). Ha e tételeket az imént mondottakkal összehasonlítjuk, önként a 922-ik év után beállt eseményekre fogunk gondolni. Ibn Dustab oly virágzó vallás és cultur-állapotban mutatja be a bolgárokat, a minőt a X-ik század első két tizedében Inában fogunk V ott keresni. Almis király atyja és trónelőde Silki még pogány volt ! Képzelhetők-e az Ibn Dustab által jelzett mecsetek és kezdőiskolák, mű ’,ac)'<5inek és imämok 923 előtt, mikor 920 körűi Almis a Xallfától oly férfiakért eseng, kik őt és népét az isläm és annak szertartásaiba bevezessék, oktassák, és számukra mecseteket, várakat építsenek? Xem, és még egyszer nem! Mindezekből tisztán következik, hogy Ibn Dustahnak oly időben kellett a Kelet-Európa Népeiről szóló följegyzéseket megírnia, midőn az általa jelzett vallás és cultur-állapotok a volgabolgároknál valóban megvoltak, tehát mindenesetre 922 után, ha nem is határozhatjuk meg egyelőre, hogy az ezután következett évek melyikében. Miután azonban a 920 körül történt főtérítés alkalmával jelentékeny cultur-állapottal találkozunk, alig kételkedhetünk, 1) Kiadta Friilin, újabban Wüstenfeld. 52*
